Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Schwalm Edit: Kenyérsütés Hevesaranyoson és Egerbocson

(... ha így vagy rosszul viselkedsz!): szétköltözünk, ha nem fogadsz szót! Egy kenyéren vannak: együtt lakik a fiával vagy lányával, egy háztartást vezetnek. Egy kenyeresek: egy háztartásban élnek. Keserű kenyeret eszik: rossz a sora (pl. olyan helyre adták férjhez, ahol rosszul bánnak vele). Megette már a kenyere javát: megöregedett. Ez is abból a sutéiból van: ez sem különb, mint a másik, ugyanabból a családból való. (sütet: egy alkalommal sütött kenyérmennyiség). Még a kenyérből sem evett eleget: nagyon szegény volt. Olyan jó ember volt, mint egy falat kenyér. Kenyér nélkül bajos lenne: nehezen lehetne megélni kenyér nélkül. Ha kenyér van, minden van. Annyi hasznát semminek sem veszi az ember, mint a kenyérnek és a krumplinak. Ki minyő kovászt tesz, olyan a kenyere: mindenkinek saját magán múlik az élete intézése. Ha az eresz meg nem csordul, a kenyér nem kel meg. Akkor jó (a dagasztás), ha, a gerendáról csorog a viz: erősen és sokáig kell dagasztani a tésztát, csak akkor lesz jó a kenyér. Elhasadt a kenyér, kár lesz: ha sülés közben hasad meg a kenyér. Iramodsz-e valamirel — akkor mondják, mikor megnézik a kenyeret, hogy sül-e már. 6. A kenyérsütésnél használt eszközök, edények. Egy részüket vásárban vagy házaló vándorárusoknál szerezték be. Az egyszerűbb eszközöket télen elkészítették a férfiak, a legtöbb háznál faragószék is volt.

22 1. Lisztes ferslóg: gyalult puhafadeszkából összeállított, a különböző lisztfajtáknak rekeszekre osztott láda. A kamrában vagy a búzásházban állt. M. : 88 cm. H.: 104 cm Sz.: 80 cm. A lisztes szuszék bárdolt keményfából, csapolással készült. 2. Sütőteknő: nyárfából, topolafáhól készül. Gyakran elkészítették házaló cigányok, ha fát adtak, különben vásárban szerezték be, mátrai fafaragóktól. Használaton kívül a kamrában vagy a búzásházban állt a falnak támasztva. Sütésnél a dagasztólábra vagy lócára helyezve, a szobában. Mérete a család nagyságától függően változott. H. : 120 —172 cm Sz. : 48 — 70 cm füle : 10 cm. 3. Dagasztóláb: változó formájú, keményfából faragott lábra a sütőteknő méjetének megfelelő félköríves teknőtartót csapoltak. Általában elkészítették télen a ház férfitagjai. Kamrában, vagy színben, száraz alatt volt a helye. Sütésnél a kemence elé állították, rátették a sütőteknőt. M. : 70 — 80 cm H.: 100 — 150 cm Sz.: 40-60 cm. 4. Pár szárító, páros: két változata ismert. A régebbi típus 2 db. szántalp alakú keményfa deszkalap között sűrű vesszőfonás. Elkészítették télen a férfiak. H. : 50 cm Sz. : 33 cm M. : 8,5 cm. A másik forma zsúpból vagy gyékényből font kerek kosár. Vásárban vették. M. : 6 cm Atm.: 30 cm. Helye a szobában a mestergerendán volt mindkét formának. 5 Agusfa: változó formájú Kétfelé ágazó, természetes faág (mogyorófából), a haja lehántva. A férfiak hozták az erdőről; a másik kis létra formájú, puhafából készült. Helye a kamrában, az ajtó melletti szögön, illetve kovászolásnál a teknőn. H.: 50-80 cm. Sz.: 25-40 cm. 230