Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549–1562.)

2. ábra. A vár 1558. évi leltárának címoldala magna", de a Perényi-féle ágyúnak a nyílása szétrepedt s azt csak e rész lefűrészelése árán tehették ismét használhatóvá. A „Béka" elülső részét azonban egy török ágyúgyolyó olyan súlyosan megrongálta, hogy azt csak újabb löveg öntéséhez való beolvasztásra találták alkalmasnak. Két olyan nagy kaliberű falkonétája is volt a várnak, melyet már „quasi bombarde" tekintettek, — ezek tehát mintegy átmenetet képeztek a két ágyútípus között. Ezeket tehát falkonétáknak kell tekintenünk. Falkonétából most 14 db. állott a falakon, melyek részben vasból, részben pedig rézből készültek, s közülük 6-ot „de novo missa per regiam maiestatem." Ezeket röviddel az ostrom előtt küldte a kincstár Egerbe, de Bornemissza Gergely megállapította róluk, hogy azok olyan kicsinyek, hogy inkább tábori ágyúknak tekinthetők, mintsem várak védelmére alkalmasaknak, hiszen a súlyuk alig 30 mázsa (1680 kg).

18 Most szerepel a vár hadiszereinek inventáriumában az ostrom előtt Serédy Benedek által küldött tábori ágyú is. Az egyik tábori falkonétába ólomgyolyók jártak, egy továbbival pedig tüzes szerszámokat lőhettek ki. A vár ágyúit három mozsárpattanytyú egészítette ki, s a korábbi 5 „seregh&owio"-ból csak egy 24 csövű maradt meg. (Az első és a második sorban 6—6, a harmadikban 5, s végül a negyedikben 7 szakállas puska csöve volt összeszerelve.) 109