Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549–1562.)

Dobó és utódai különösen nagy súlyt fektettek a hírszerzők munkájára. Kutatásaim szerint, még csak Zrínyi Miklósról, illetve a szigeti várkapitányokról mondható el, hogy teljes mértékben felismerték és ki is használták a jól megszervezett hírszerzés jelentőségét.

2 De, hogy ez még a bécsi hadvezetőségről sem mondható el általánosságban, mi sem bizonyítja jobban, minthogy éppen napjaink osztrák hadtörténészei Miksa császár 1566. évi tragikus katonai szereplését nem csekély mértékben éppen a rossz hírszerzés rovására írják.

3 Levéltári adatok alapján én úgy találtam, hogy attya, Ferdinánd különös súlyt fektetett jó kémek tartására és bizalmas értesüléseikre, sőt erre többször utasította is a nagyobb várak parancsnokait.

3 A különböző helyekről Bécsbe befutott felderítői jelentések legfontosabb fényeiről az érintett várat, illetve hadseregek parancsnokát haladéktalanul tájékoztatták. Például 1552. június 22-én Bécsből a fővezér kémjelentések alapján arról értesítette a Felvidéken operáló Teuffel Erazmus tábornokot, hogy a török sereg Szolnok, illetve Eger várának bevételére készül.

4 Ugyancsak 1552. nyarán a nyitrai püspök egy kém jelentése nyomán közölte a bécsi udvarral, hogy a beglerbég Temesvár alatt táborozik, s a szultántól olyan parancsot kapott, hogy a vár megszerzése után Szolnokot, és „azután Egert támadja meg."

5 A kém jelentéseknek az egymást támogató váraknak való továbbítására további példa a sok között az is, amikor 1552. júliusának utolján Perényi Gábor Sárospatakról tudósította az erdélyi császári csapatok főparancsnokát : Castaldo generálist, hogy a Szolnoknál pusztító török sereg bizalmas értesülései szerint Eger ellen fog vonulni.

6 Castaldo viszont augusztus 16-án megüzente Ferdinándnak, hogy a török oldalról szerzett biztos hírei szerint az akkor Lippánál a Maroson átkelő oszmán had Eger — Csanád, vagy (Nagy) Várad ellen készül vonulni.

7 * * # Először is megvizsgáljuk, hogy kutatásunk tárgyává tett időszaknak (1549. december 1. — 1562. április 31.) a várszámadásokból kimunkálható 94 hónapja alatt hol s merre fordultak meg Eger vára fizetett kémei.

8 (1. ábra) Általában elmondhatjuk, hogy leggyakrabban a hódoltság fővárosából: Budáról, valamint Pestről és Hatvanból hoztak híreket a kémet. Kivált a budai pasa, vagy éppen a hatvani szandzsákbég katonai készülődései állottak az érdeklődés középpontjában. Dobó kémei a politikai és katonai feszültség nyomán nemcsak Nándorfehérvárról (Belgrádból), de a török főváros közvetlen közeléből : Drinápolyból is hoztak híreket. 1551-ben a megindult török hadjárat kapcsán, „az alsó (azaz a déli — S. I.) részekre küldött" egri felderítők adatait bizonyára jól hasznosíthatták. 1552. januárjában már Szegedről tért meg egy kém Egerbe, majd pedig az oszmán haderő megindulása nyomán július 3-án „Ali basa budai tábora"-ban, szeptember 6-án pedig már Szolnokról az Eger felé közeledő „Ahmed basa táborában" járt hírszerzők érkeztek haza jelentéseikkel Egerbe. Igen figyelemre méltó, hogy a vár ostromának megkezdése, sőt a tüzérségi tűz megindulása után, még szeptember 22-én is sikerült „a török tábor kikémlelése" egy, a várból kijutott bátor férfiúnak. Kétségtelen, hogy az így szerzett katonai adatok nem kis mértékben támogatták Eger vára sikeres katonai védelmét. Bornemissza Gergely vár kapitánysága alatt, 1553—54-ben is nagy mozgásban voltak a vár kémei. Bár ebben az időszakban fő munkaterületük zömében Budára, összpontosult, de néha Perről, Hatvanból, Szegedről, vagy éppen Csongrádból érkeztek titkos útjaikon Egerbe. 102