Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

az 1900-as évek elején. Gárdonyi vastagvonasú nádtollal ráírta a borítékra a benne gyűjtött cédulák tárgykörét: „Természettudományi kérdések." A cédulákon a következő témák találhatók : a) A dél idejének pontos megállapítására keres választ. Azt kérdezi, hogy a délnek épült falba vert szög függőlegesen leeső árnyéka adja-e a delet és hogy a mágnestű északi mutatójára eső árnyék pontosan a delet mutatja-e? b) A nyugatról keletre forgó Hold miért látszik mindig változatlan „mosolygó tót arc"-rak? c) Honnan van a naplementekor látható tűzszínú pirosság? A levegő párázatával való magyarázatot nem tartja meggyőzőnek. d) Mi a kapcsolat a láz és a sötétség között ? A hajnal közeledtével csökken a láz. e) Miért van, hogy a borostyán nem él mezőn, a konkoly a búza közt terem,, a kövirózsa a hitvány földet szereti, a pásztortáska az út mellett, a maszlag a híd alatt található és a paraj nem női az erdőn, pedig ott semmi és senki nem szaggatná? f) 1902. május 17-én látta, hogy egy veréb cserebogarat üldözött. Addig vagdalta, míg a bogár a földre esett. A veréb kitépte a négy lábát és otthagyta. A veréb tehát pusztítja a cserebogarat. g) A magevő madarak hozzánk jönnek télen, mert ahol voltak, elfogyott a táplálékuk. De a tél februártól újra visszahúzódik észak felé. Hová mennek ezek a madarak, vissza a téllel és koplalnak? h) Miért ugat a kutya ? Nem hihető, hogy tisztában van házőrzői feladatával. Tehát vagy féltékenység, vagy bosszankodás vagy mulatság az oka. Miért kukorikol a kakas? i) Kerekesféreg rajza „mikor dolgozik" és „összehúzódva" állapotban, azzal a megjegyzéssel, hogy „az összehúzódása mint a csigáé." Az 1897-ben Lendl Adolf

29 által alapított és tíz éven át szerkesztett Természet című folyóiratban számos természetrajzi tárgyú Gárdonyi-írás jelent meg. A második évfolyam 24 számának összesített tartalomjegyzéke például kilenc cikket említ : A pók meg az aranybogár, November, Az őszi bogár, Az állatok beszéde,. Nyúlfészek, A légy, Március, A konstantinápolyi ebek, Rablás a bogárvilágban. Gárdonyi másutt is közölt ilyen írásokat, sőt egyikét-másikát legkedvesebbalkotásai közé sorolta. (A gyöngyvirág, Kiskerekes Nagykerekes,) A 73.73.1. ltsz. kézirattartón ez a cím áll: A csonka pók — és más történetek az állatvilágból. Alatta felsorolva 9 természetrajzi írás címe (A csonka pók, A magyar gyík, A pók meg az aranybogár, Nyúlfészek, Az őszi bogár, Az állatok beszéde,. Petykó, Vendéglő a réjjához, A konstantinápolyi kutyák). A címlapon keresztben ez a figyelmeztetés olvasható: Ne adjátok ki. A 73.74.1. ltsz. nagyon kopott és többször átjavított feliratú gyűjtőborítékon Virágos könyv, Virágok, Virágok és bogarak, A természet mindenségéből, A természet rejtelmeiből, Allatok és növények, Virágok könyve címvariációk és ez a figyelmeztetés olvasható: „A javát kiadtam. Ezt a maradékot ne adjátok ki." Az irattartó bal felső sarkán Gárdonyi felsorolta 8 írásának címét (A virágok világa, A hóvirág, Az ibolya, A gyöngyvirág, A szegfű, A vadrózsa, A napraforgó, Ének a fákról), amelyek anyagát feltehetően ebben gyűjtötte. Gárdonyi egy időben „Cédulák egy természetrajzba" címmel közölte rövid írásait a Természetben, például Az 1902. évi V. számban három ilyen cikk található. A 73.75.1.-től 73.79.1.-ig leltározott öt jegyzet is hasonló közlemények előkészítése. 366