Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

57 MN. I. 172; Barabás J. 1970. 284; Bakó F. 1967. 187; Makay L. nemes 1759-ben felbecsült házában „fejér ház", konyha és „kamrácska" van. 58 Bátky Zs. 1927. 19-20. 59 MNYTESZ II. 693; 694. fi0 Bátky Zs. 1927. 20. — A kürtő török eredetét erősíti egy 1690-es adat, mely szerint a budai kamarai adminisztráció utasítja ekkor székesfehérvári harmincadosát, hogy ellenőrizze a városban a török mintájú és fából készült füstfogók („die alte türkische von holz auf geführte Rauchfang") elbontására és téglából épített új kémények építésére vonatkozó kamarai rendelet végrehajtását. OL. Kamarai lt. Budai kamarai adm. Expeditionen, 1690. okt. 3. (Jankovich M.). 61 Amint a belső tüzelésű kemence tárgyalásakor már említettük, a kürtő nyomait mindössze két épületben fedezhettük csak fel (Párád, Abasár), de a pitvarban elhelyezett kürtőt még a következő házakban láttuk: Parád-óhuta 74. sz. ; Parád-óhuta Széchenyi u. 11. sz.; Párád, Sziget u. 10. sz.; Gyöngyöspata, Bajcsy-Zsilinszky u. 844. sz. 62 OL. Orczy lt. Possessionaria. Csomószám 19. p. 243. 254. 63 HmL. Polgári perek no. 244. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai, c. iratok 1712 — 1 — 15. Nagyzellő község (Zólyomi József). 64 Komáromy A. 1910. 26. Idézi Barabás J. 1970. 283. 65 Vajkai A. 1937. 121; 1937-a. 270. 66 Szeder F. 1819. 41. 67 Pápai K. 1893. 21. Az a megoldás, amikor egy sip-nak nevezett cső a kürtőből kiindulva a padláson fektetve a kiskemence szerepét is betölti, nem lehetett általános (uo. 23). 68 Czuczor-Fogarasi II. 991. 69 BmL. Acta jur. non pr. Sp. VII. fs. I. 1 — 61. 70 A kürtös, fekvőkéményes füstelvezetés és a szabadkémény váltására példa a Gyöngyösoroszi, Petőfi u. 17. sz. ház esete. 1959-ben, amikor leírtam a házat, a konyhában fél szabadkéményt találtam, már kemence nélkül. A tulajdonos szerint utoljára 1905-ben alakították a házat, addig nem volt kéménye: „kiminy helyett lapos kürtő volt a padláson". Minthogy akkor az első szobában boglyakemence („búb") volt, világosan áll előttünk a konyhabeli kürtő kéménnyé alakulásának folyamata. 71 Breznay I. 1933. 256. 257. 72 HmL. Eger város lt. Tanácsi jegyzőkönyv, 1764. óv 12. 1. (Sugári.). 73 Breznay I. 1933. I. 251. 74 HmL. Eger város lt. Tanácsi jegyzőkönyv, 1770. év, 3. 1. (Sugári.). 75 HmL. Eger város lt-a. B. LlX/a. no. 70. 76 A város összes lakóházának számát az 1787. évi összeírásból vettük (Dercsényi — Voit П. 1972. 28). 77 A részadatokból az tűnik ki, hogy a belváros 3. negyedében egyedül 59 kémény nélküli ház volt, aminek magyarázatát csak a gazdasági-társadalmi szintkülönbségben kereshetjük. — A Cifra hóstyát szemléző tisztviselő egyetlen kémény nélküli házat sem tüntet fel, csak a ki nem tisztított kémények számát közli. 78 HmL. Eger város lt., tanácsülési jegyzőkönyv 1782. év, 41. 1. (Sugár I.). 79 HmL. Eger város lt. B. CXLV-a. 1810. - Uo. B. CLXXVII-b. 1826. 80 Az 1810-es anyag mindig kürtő-ről, a másik viszont rendszeresen kürt-ről beszél. 81 Az 1810. évi jelentés utal még röviden magukra a kéményekre és a tüzelés anyagára, módjára is. „U.A.-nak fábul lévő kiminye kalapját le vetni, s arra újat csináltatni, vagy nyitva hagyni, s a kiminye belső részit ki mázolni meg hagyatott." Egy másik háznál: „T.F.-nek olly veszedelmes helye vagyon, hogy azon bogárhátú háztúl félni lehet, hogy könnyen ki gyúl. Most is két kiss Gyermekre bízták szülői a pozdervával való tüzellést. Mi oltottuk el a tüzet" — írják a biztosok. Egy alkalommal „fonott kiminy"-ről esik szó. Végül egy alkalommal felismerhető az is, hogy a primitív tüzelőberendezés alacsonyabb társadalmi szinthez kapcsolódik: „N. I.-nek Zsellérjei lakó házában a tüzellő hely oil veszedelmes, hogy oda elkerülhetetlenül kiminy szükséges, 281