Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

Kozák Károly AZ EGRI VÁRSZÉKESEGYHÁZ FELTÁRÁSA. II. Az egri várszékesegyház feltárásának első évéről (1965) az elmúlt évben számoltunk be, s most ezt a munkát kívánjuk folytatni. Az egri vár tizennyolcadik éve folyó régészeti feltárásának feladatai mindig a műemléki helyreállításhoz igazodtak, így évente a vár több pontján is folyt az ásatás. így aztán a váron belül egy-egy nagyobb egység (bástyák, kaputornyok, stb.) feltárása több évet vett igénybe, mint az a középkori székesegyház esetében is történt. A székesegyház feltárásának ismertetését az időrendhez alkalmazkodva kezdtük el, s most annak megfelelően folytatjuk.

1 1966. évi feltárás A székesegyház feltárásával foglalkozó előző munkánkban az előzményeket,, a két világháború között végzett ásatást és az 1965. évben megkezdett munkát ismertettük a szelvények rendjében, K-ről NY-felé haladva. Most ugyanezt a módszert alkalmazzuk a románkori résznél, majd utána a székesegyház É-i oldala mellett és végül a késő gótikus székesegyházbővítmény területén végzett munkáról számolunk be (1. kép). Szentélyek A Perényi-fal további bontásával elértük kitűzött célunkat, a főszentély kiszabadítását. így a főszentély hozzákapcsolódott a hajóhoz, annak hosszát jelentős mértékben megnövelte. A román-kori templom belső hossza 44 méter lett, szélessége 22 méter. A Perényi-falból bontása során sok későgótikus, körtetagozatú, nagyméretű borda került elő, amelyek eredetileg a székesegyház későgótikus bővítményének boltozatához tartoztak. Egy kisméretű, csavart díszítésű oszloptalp bizonyára a későgótikus kettőslépcsőt díszítette egykor. A főszentélyben lehatoltunk a bolygatatlan kőporos szintig. Világosan kirajzolódott a Perényi-fal kőporos rétegbe süllyesztett alapozásának szabálytalan vonala. Ezt az oldalt valószínűleg azért nem rakták szabályos vonalban, mert mögéje, a románkori szentély faláig töltés került. A Perényi-fal alapozása és a főszentély fala közti területen oltárépítmény alapozásának nyoma nem mutatkozott. Ebből arra következtethetünk, hogy az oltár a hajóhoz közelebb, a diadalív alatt helyezkedhetett el, s azt a Perényi-fal építésekor pusztították eL A főszentély belső sarkai és a közelükben lévő románkori falpillérek közti szögletben már 1965-ben falmaradványokat tártunk fel, amelyeket egy később !>* 131