Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumok munkája az 1972–1973. években

6 faluban, társadalom 1 faluban, bútorzat, viselet, népmonda, kenderfeldolgozás, földművelés, gyerekjáték 1—1 faluban, táplálkozás 5 faluban. A kultúra szerkezetének jellemzőit kutató Felderítő kérdőívet 95 településen töltötték ki, Heves, Borsod és Szolnok megyékben. — A gyűjtések mellett megfogalmazódott egy 35 településre kiterjedő monográfia terve, ami a terület földrajzi leszűkítését jelenti. Ez a Mátrától északra kiszélesedő táj az a mag, amit eddig minden kutató palóc-nak tekintett. — A Palóc-kutatás keretei között folytak Henkey Gyula recens antropológiai vizsgálatai is, Heves és Nógrád megye 8 településében. A Visonta-kutatás a feldolgozás stádiumában volt, amit kiegészítő levéltári adatgyűjtés segített elő. A kiemelt témákon kívül témagyűjtést végzett még Bakó Ferenc a földépítkezés témakörében 8 faluban. Az egri múzeum néprajzi gyűjteménye a két év alatt 369 tárggyal gyarapodott, ezek nagyobb részét Schwalm Edit vásárolta. A tárgyak 12 faluból származnak és textilián, viseleti tárgyakon, kerámián, házberendezési tárgyakon keresztül a századforduló és századunk első fele anyagi kultúráját reprezentálják. 1972-ben megindult a Hatvani múzeum rendszeres tárgyi gyűjtőmunkája is. Itt egy fazekas műhely teljes berendezését, valamint viseleti tárgyakat, házberendezést gyűjtött Kovács Ákos. c) Természettudomány A természettudományi gyűjtő és kutató tevékenység központja a jelzett időszakban is a Mátra Múzeum volt, Egerben a kutató nyugdíjazása után ez a tevékenység veszített korábbi lendületéből. Gyöngyösön az akadémiai középtávú kutatási terv keretében dr. Nagy Gyula a Mátra madarait és gerinceseit vizsgálva, 155 madarat gyűjtött, Varga András mintegy 18 000 csigával gazdagította a múzeum gyűjteményét, Jablonkay József pedig kb. 21 000 lepkét és rovart fogott be. Egerben Rozsnyói Márton a két év alatt mintegy 960 darabbal gyarapította a múzeum egyébként is értékes és nagyszámú paleontológiái gyűjteményét. d) Képzőművészet, iparművészet A gyűjtemény gondozója, F. Ludányi Gabriella tevékenységének eredményeként a múzeum központi juttatásból tíz értékes, modern festménnyel gazdagodott, 1973-ban pedig négy darabot vásároltunk 19 000 Ft értékben. Jelentős nyereség volt az 1700 körüli olasz festő „Szent Teréz látomása" c. nagyméretű olajképe. Az iparművészeti gyűjtemény mindössze hét tárggyal emelkedett, de nagyobb, 41 800 Ft értékben. Jelentős közöttük egy XVII. századi erdélyi szőnyeg és egy ritka szerkezetű XIX. századi zongora. A művészettörténész folyamatosan ellenőrizte a műtárgy bejelentéseket, a helyi és fővárosi régiségkereskedők forgalmát, továbbá a magántulajdonban lévő védett gyűjteményeket. f) Irodalomtörténet Az egri múzeum irodalomtörténeti gyűjteményét túlnyomórészt a Gárdonyihagyaték teszi ki, amelynek módszeres feldolgozása, rendezése és nyilvántartása csak néhány éve kezdődött. Dr. Korompai János, a gyűjtemény kezelője, nem annyira gyűjtő, mint rendező, feldolgozó tevékenységet folytatott, de ennek ellenére sikerült néhány, az Emlékmúzeumból elkallódott tárgyat, pipákat, noteszeket visszaszerezni a gyűjteménybe. Kutatása az első évben a titkosírásos feljegyzések szövegének kiadását készítette elő, később pedig : 1. feldolgozta az író 1965 végén előkerült hagyatékában talált kb. 4000 vázlatcédulát. 2. Előkészítette a regénykéz7