Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
mégis Olfát és nem Olpát írtunk, arra a XVIII. századi Ollfa prédium névalakja (és nyilvánvalóan akkori kiejtése) feljogosít. 115 HML. XII-3/85. pag. 863. — Szőrfűhát prédiumnak elcsatolása Tiszanánától Kisköréhez nagy sérelme volt a tiszanánaiaknak. Sugár István gyűjtéséből ismerem az alábbi adatot (HML EÉL GL. 1786. év május 7.). Wagner Mihály tiszanánai tiszttartó Eszterházy Károly püspöknek az alábbi sorokat írta: „Szőrfűhát a községé volt, de elvette az Uraság, visszaereszté a kisköreieknek, hogy határokhoz való. . . " „. . .A mi bíráink hallgattak, mikor szólni kelletett volna és palásolták nyomorult sorainkat Mailáth Eő Excellentiája előtt, holott egy helység sem tart annyi árendás földet, mint mink azért, hogy elegendő kaszálónk és legelő mezőnk nincsen..." (Az egri múzeum Tört. adattárában: TA 113 — 71) 116 HML. T. 148 (1790). Bartalos Gyula másolata (1900). - HML. T. 136. (1790). Sartori J. geom. episcopalis. 117 Reg. Árp. IL, 2123. sz., 121-122. 118 HML. U 199. (1860. év, Khindl Ignác). 119 A.4. 339. sz., 562. 120 Szabó István véleménye: „Minden jel arra mutat, hogy a possessio a magyar falu latin nomenclaturájában a terrât váltotta fel ... a terra a falu szavaként abban az időben — főleg a XIII —XIV. századok fordulója körüli évtizedekben kezd kikopni latin szövegeinkből, amikor a posessio rendszeresen azokba nyomul" (Szabó L., A falurendszer kialakulása Magyarországon (X —XV. század). Bp. 1966, 63. 121 Karácsonyi, I. 57. — A kérdés régen úgy vetődött fel, hogy az Aba nembeli Kompolthyág Egyházasnánán és Lovásznánán való birtoklását Gsánki Dezső Tiszanánával azonosította, ami ellen Karácsonyinak tiltakozni kellett a birtokok tulajdonviszonyai ismeretében; hiszen Tiszanána már az 1261. évi oklevél szerint is régóta egyházi kézen volt. Egyházasnána és Lovásznána helyén terül el ma Kisnána. 122 Reg. Árp. IL, 2123. sz., 121. 123 Karácsonyi, 40. 124 Hajóút Aba-nemzetségi birtoklásával kapcsolatosana Csobánka-ággal és a Kompolthyággal találkozunk: Karácsonyi, 53., 58. — Karácsonyi a Csobánkákkal összefüggésben Hajoutha helyett Hajonthá-t olvasott. 125 Karácsonyi, 40. 126 Kovács, (Arch.) 23. 127 Reg. Árp. II. 2123., 121 - 122. 128 A. 4. 238. sz., 397. 129 Pl. A. 4. 402. 130 A r égi vízgazdálkodásunk kérdéseire érdekes fényt vet két újabb tanulmány: Beuter Camillo, A fok vízrajzi köznév és a Fokoru földrajzi név. — Andrásfalvy Bertalan, A fok ós jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. (Nyelvtudományi Értekezések 70. sz. Bp. 1970. 104-111., 224-228.) 13 * HML. U 374. (1857. év) 132 Fejér, VIII/2 397 — 399.: „Hayoutha et Laak nuncupatas ac alias possessiones ad eosdem pertinentes in. com. Heves existentes". — 1344. évben: „qui separarent possessionem Äthan a possessione Hayouth et a Kumlou", (A. 4. 397.) 133 Fejér IX/1 598. - Karácsonyi, 58. 134 A. 7. 34. sz., 61. 135 Gsánki, 68. 136 Károlyi okit. II. XLII. sz., 43-44. 137 Kubinyi Ferenc, Magyar Történelmi Emlékek II. Oklevelek Hont vármegyei magánlevéltárakból. (Bp. 1888) 79. sz., 112-114.138 A. 3. 605. - A. 4. 341., 375., 396., 40., 457., 603. 139 ALSOMAG (Olsamag, Almag) település kérdésével csak itt foglalkozunk, de rövid méltatást megkíván. Lovásztelek déli és Köre keleti szomszédja a körei Tisza-kanyar keleti ágánál a jobbparti domb vonulaton létesült. Az 1261. évi oklevélben az egyházi birtok határa a Tiszántúlról jövet: „Deinde directe revertitur ad Ticiam subtus villám 58
