Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
XII. századinak csak Mohagtő, Kis-Kampnath és Cőr településeket tarthatjuk; talán Kabatelek és Ravaszlyuk jöhet még szóba. Az olvasó már bizonyára észrevette, hogy a térképünkhöz kiegészítésként említett középkori települések fekvése lényegében a Pókere —Laksó, ill. Pókere — Bábere közötti területre vonatkoztatható, az Eger vize partjaira, Besenyő és Kömlő közvetlen környékére, és a Tisza mentére (bal partjára). Tehát lényegében arra a területre, ahol falvak láncolatát, sűrű hálózatát mutatja a térkép. Az a gyanúnk, hogy további kutatások során még kideríthető egy-két települést szintén a szóbanforgó területekre fogunk tudni majd elhelyezni és térképünk üres foltjai később is üresek maradnak. De milyen üres foltokról van szó? Elsősorban feltűnik egy ovális alakú terület, amelyet Tenk-Heves-VezekényPetri-Kömlő- az Árpád-kori Tepély — Мак — Besenyő és Hon faluk vonala határol. Hasonló nagyságú területen keletebbre 7 — 8 falut tudunk lokalizálni, itt pedig a leírt vonalon belül csak Bő és Átány nevezhető meg, a hevesi várral. A másik, ritkán betelepült rész a Cserőköz : Halász és Cserőköz falvakkal, s talán Meleurem (Mélyörvény) is itt keresendő. Végül kör alakú üres folt mutatkozik Poroszló környékén. Ügy sejtjük, hogy mindhárom területnek a térképünkön mutatkozó ritka betelepültsége, ill. lakatlansága különböző okokkal magyarázható. A Cserőköznek így elénk táruló képe problémamentes. Hiszen morotvái, tavai, lapályai között ennél több falu megélhetéséhez, létesítéséhez aligha lettek volna meg a feltételek. S láttuk, hogy Magyarád falubirtoka is részben a Cserőközben feküdt, tehát félig cserőközi településnek számított. Bő és Átány nagy határai természeti, vízrajzi tényezőkkel már nem indokolhatók. A probléma megközelítéséhez kiindulópontul szolgálhatnak maguk a helynevek. Bő falut a neve alapján nemzetségfői szállásterületnek tartottuk, s itt két korai Árpád-kori települési központot is feltételeztünk. A történeti és régészeti kutatatásnak az utóbbi két évtizedhez sorolható fontos eredménye, hogy a honfoglaláskori társadalom rétegzettségére, prefeudális jellegére rámutathatott. Egyegy nemzetségfő családjának a vagyona és — katonai kíséretük következtében — a hatalma igen tekintélyes méreteket ölthetett. 229 S mivel a vagyon akkor elsősorban az állatállomány mennyiségét jelentette, a társadalmi különbségek a szállásterület nagyságában tükröződtek vissza. Bő szállásterületéhez dél felé kapcsolódott Átány és a hevesi vár. Átány helynév egyesek értelmezésében talán az ótörök Ata (atya) származéka. 230 Ha ez igaz, akkor itt lényegében a Bő szinonimájával állunk szemben (a nagycsalád feje az atya). A hevesi vár, amely szintén a Hanyi-ér partján épült, a nemzetségfői szállásterület déli központjából alakulhatott ki. Az a körülmény pedig, hogy a Bő szállásterülete a XI —XII. századokban nem darabolódott fel (más falunevek nem mutathatók ki), a hevesi várispánság megszervezésének békés folyamatára enged következtetni. Más szóval a nemzetségfő családjából kerülhetett ki az első ispáni tisztséget és az udvarbíró (vicecomes) rangját viselő személy. Ha arra gondolunk, hogy Heves megye az Aba nemzetség ősi szállásterületének számít, (Györffy György kutatásainak eredményei ezt nem tehetik vitássá), 231 akkor az előbbi következtetéseink magától érthetőek, hiszen István király nádora és sógora, Aba Sámuel volt. Az Átány helynévnek más értelmezése ezt a képet nem módosítja. Az a gyanúnk ugyanis, hogy Átány falu keletkezése a hevesi várispánság felbomlásának a folyamatához kapcsolható. Nem lehetetlen, hogy a XIII. sz. 2. felében feltörő Balog nemzetség Athfy-ágának szerzeménye. 232 Egészen más jellegű a Poroszló körül megfigyelhető fehér folt a XIII. sz-i 4 Az Egri Múzeum Évkönyve 49
