Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

Az f. céduláról: „1913. II. 1. Megint olvasom (a Kath. Szeml.) hogy milyen tökéletlen az a művem, amelyet én magam mondottam tökéletlennek, s épp ezért nem is vettem bele az összes munkáimba. Mégis furcsa, hogy olyan emberek, akik még olyat se tudtak alkotni, felveszik a sarokból, ahova dobtam, és időnkint a fejemhez vágják..." írók. (74.43.1. ltsz.) Az a. cédula: „Aranynak nincsenek Urai költeményei, -mert ő a verseit csinálta. A b. cédula: „Arany balladáinak az a hibája, hogy nem énekelhetők. 0 bizony nem ismerte annyira a magyar nép dalköltésének törvényeit, hogy csak egy balladát is tudott volna írni olyat, mint pl. Megölték a legényt. — Papiros-balladák. " A c. cédula : „Jókai. Egy régi szekrény. Kihúzó fiókján ír Jókai. — Előtte két szobor, az egyik a magyar paraszt. A másik Béranger. Koszorúk függnek körül. Es itt ő olyan komoly és fenséges : az élő tízezer éves. — De most nyílik az ajtó. Belép egy pirinyó lány. Akkor Jókai mosolyog. Leteszi a tollat. Nem ír dicsőséget: így limbálja, ringatja az öreg almafa a virágos ágát..." Az e. cédula: „A Pesti Napló riportere. — A mi rázós vicinálisunkon az én mondásaim összerázódtak az ő saját gondolataival. Mikorra hazajutott nem bírta szétválogatni. — Bizonyára javamra szolgált, hogy a kedves és tudós ifjú a saját elmésségével megzománcozottan adta ki az én fakó nyilatkozataimat, s minthogy én kevés okosat mondhattam, nagylelkűen rakott hozzá a magáéból." JEGYZETEK 1 Korompai J. : Gárdonyi Géza ismeretlen irodalmi hagyatéka. Egri Múzeum Evkönyve (később: EME) IV. (1966). 315-347. 2 Uő.: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában I—III. r. EMÉ VI. (1968). 333-360. VII. (1969). 355-387. VIII-IX. (1970-71). 277-323. 3 Uő.: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma. EMÉ X. (1972). 319-364. 4 Levéltöredékből készült cédulák többek között: a) A 74.37.1.-a ltsz. alatti, amelynek a másik oldalán a következő szöveg olvasható: „Bárhogyan lesz, valamelyik este megnézem — az I. és II. felvonást. A harmadikat majd csak akkor, ha azt hallom, hogy a szereplők tragédiának érzik, ahogy én éreztem mikor írtam. — Kiváló tisztelettel Gárdonyi — Eger, 1915. I. 27." b) A 74.39.l.-g ltsz. cédula hátoldalán: „Kedves Barátom! Biedermann Adolf egri tanító urat, nekem jóbarátomat, ki magyarul is valóban biedermann, — szíves jóindulatodba ajánlom,." c) Egy még feldolgozatlan, a Bibi с regényhez tartozó cédula másik oldala: ,,. . . Hát mármost nem tudom: üljek-e még tovább is a váróteremben, vagy ballagjak a magam lábán amerre látok? Kapcsolatunk reménységei egyre vékonyodnak, attól tartok: él is semmisülnek. Ha nem volnék író, akkor is elszomorítana magyar erőnk tehetetlensége a könyvkiadás terén. Hol van a fennen kukorikoló kultúrpolitika? — Tisztelő hívők: Gárdonyi Géza - Eger, 1922. VII. 15." 5 Érdekes, de természetesen nem általánosítható választ ad erre a kérdésre a Fiaimnak с könyv Vallás fejezetéhez tartozó (73.65.1. ltsz.) cédula. Ennek papírját Gárdonyi — a hátoldalon olvasható szöveg szerint — egy 1906-ról szóló, 1907-ben, valószínűleg az év elején nyomtatott jelentés fedeléből vágta le, a cédula szövegében pedig az író a „Századok legutóbbi (1906. XII.)" számának egyik cikkét bírálja. 6 Gárdonyi J'.: Az élő Gárdonyi. Budapest Dante 1934. I. k. 78. Az idézet pontatlan, hibák, elhagyások, változtatások vannak benne. ' Sík S.: Gárdonyi-Ady-Prohászka. Pallas Budapest 1929. 80-81. 397