Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

Példaképpen lássunk két választ is: „Mi az irigység? Belső vérzés, lelki görcs. Abból támad, hogy mások szerencséjét, vagy sikerét látva egy pillanatra magunkat sajnáljuk. Tehát épp olyan automatikus valami, mint a bélmozgás. " „Mi a jóra való restség ? Vizsgáld át a főpapjaink életét. Működésük a legbővebb példatár." А с cédula szövege: „A Sztháromság: Élet. Szeretet. Esz. — Erő. Melegség. Világosság. — Élet, s az életnek és világnak minden erői. Szeretet: az élet céljának a boldogságnak fundamentoma. Ész: az életnek és boldogságnak megértésére és megtartására. " Politika A politizáló, vagy a politikát elutasító Gárdonyit keresve az életrajzkutatók a következő körülményeket mérlegelik : 1. A szabadságharc bukása Gárdonyi atyjának és családjának tragédiája is lett. Ebből ered az íróban haláláig élő osztrákellenesség és Habsburg-gyűlölet. 2. ,,A hivatalos milleneum a nemzet megaláztatását, a magyarság végveszedelmét jelezte szemében. Művekkel akart hát ellenállni."

46 3. Gárdonyi határozottan politizált a Tanítóbarát című lapjában és mint újságíró az ellenzéki Magyar Hírlapban. 4. 1901. szeptember 9-én ezt írta a Kossuth Függetlenségi Párt egri szervezetének : „. . . a választási mozgalmakban cselekvő részt nem vállalhatok ... de érzésben örömmel csatlakozom az elveimhez legközelebb álló Kossuth Függetlenségi Párthoz . . . "

47 5. A világháború kitörése és pusztítása nagyon felzaklatta Gárdonyit. írásaiban tiltakozott az esztelen vérontás ellen és egy pillanatra sem dőlt be a háborús propagandának, amely kortársai közül sokat megszédített. 6. Elzárkózottsága és a magyarság sorsa miatti aggódás a háborút követő években néhány alkalommal téves állásfoglalásra szorította. A következőkben ismertetendő cédulákon is ezek a tények villannak fel. A töredékes anyagból kiindulva és a kényszerű válogatás láthatárszűkítő hatását mérlegelve nincs más célunk, mint megerősíteni Z. Szálai Sándor megállapítását, hogy a tények cáfolják azt a nézetet, mintha Gárdonyi a politikától, mint „értelmetlen dologtól" elzárkózott volna.

48 A 37 darab politikai tartalmú cédulát négy csoportra osztjuk : Társadalom. (16). Állam (6). Király (9). Kultúra (6). Néhány jellegzetes részlet a cédulák szövegéből : Társadalom. (74.29.1. ltsz.) Az a. cédula: „A természet kebelén nincs szegény ember. A szegénységet a civilizáció csinálta. A Föld elég nagy arra, hogy minden ember megéljen, s lehetnének azért tudományok és művészetek, az emberi lélek virágzásai. Dehát hogyan csináljuk vissza? Hiszen maga a szegény sokaság adja a katonát és veszi a vegyvert, amellyel a zsíros kissebbség (így!) megakadályozza a szabadsága, jómódja visszaszerzésében. " Gárdonyi József a bekezdés elejét — a megéljen szóig — belevette a Bibi с regénybe (232. old.), de a folytatást, tehát a gondolat valóságos, lényegét elhagyta! A b. cédula szövege: „Embernek csak a becsületes ember az ember. — A társadalom fundamentom-kövei között is egyik nagy talpkő a becsület. — Dehát miért nem kötelező kelléke a becsületesség a politikának! Miért nincs ítélőszéke a nemzeteknek

r hogy két egymással patvarkodó nemzet között ítéljen ? Nem közös ügye-e az emberiségnek^ 38a