Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

úgy szólt, hogy „rendes kiadójánál", később a „rendes" helyébe „becsületes" került, de végül mindkettőt törölte. Úgy látszik, hogy rövid fontolgatás után a Singer és Wolfner céget sem rendesnek sem becsületesnek nem akarta mondani. 74.4.1. Itsz. Eredetileg más célra, valószínűleg titkosírással kezdett nyilván­tartásához használatba vett keményfedelű füzet hátsó előzéklapjának belső, fehér oldalán gyűjtötte az író a hosszú időn át remélt és várt új kiadói szerződés felté­teleit ... A bejegyzések nem egyidőben keletkeztek : legalább öt írásforma és tintafajta ismerhető fel. Fontosabb feljegyzések: a szerződés megújítása előtt a Magyar Könyvtár kiadójával is beszélni kell, mert az már 1905-ben jobb árat ígért ; apró könyvek kiadását kell javasolni ; egy műből 5000 példányt vállaljanak egy éven belül; az Egri csillagokból esetleg ifjúsági díszkiadás készülhet; minden ezer után 10 kötött szerzői példány; számozógéppel kell ellenőrizni, hogy hány példányt nyomtattak ki és ezt ne a kiadó, hanem a nyomda közölje ; a szerző ellenőrizhesse az üzleti könyvek rávonatkozó részét és a nyomdában meggyőződ­hessen a készített példányok számáról ; a betűtípust a szerző határozhassa meg. Ebből kitűnik Gárdonyi sokoldalú gondossága mellett nagyfokú bizalmatlansága is. (7. ábra) 74.5.1. Itsz. Mindkét oldalon levéltöredék. Az írásmód a sorok eltérő csonku­lása és a különböző tartalom két levélfogalmazványra mutat. A feltehetően korábbi szövege két regény átdolgozásának tervét említi és az író kifogásolja benne, hogy „Az Egri csillagok szedése még mindig Mohamed koporsójaként lebeg. .. " A másik oldalon levő újabb levéltöredék a Durbints, a Göre könyve és az Én falum újabb kiadásáról szól. Ebben Gárdonyi egy másik kiadót „mindenre képes cég" szavakkal «miit. 74.6.1. Itsz. Ez a cédula a perre való felkészülés bizonyítéka: egy füzet hátsó kartonfedelének mindkét oldalán A—Zs-ig ábécébe rendezte a kiadóval folytatott levelezés főbb darabjait. Példák: „L. 1920. jún. 10. Válasz máj. 18-i levelemre, hogy tudomásul veszik, hogy műveimet átdolgozom..." „Sz. 1921. ápr. 19. Bejelentés, (hogy) máj. 2-án megkezdik a Láth. e. jogositatlan nyomtatását s még négy Göre könyv szedését, ha máj. 2-ig nem kapják a kéziratot. " „Zs. 5. A Tátrával való hazudozás. " 34 74.7.1. Itsz. Bizonyára német kiadásra vonatkozó jegyzet arról, hogy Gárdonyi elsőrendű cégnek, a Reclamot kivéve átengedi egy mű első kiadását bizonyos per­centekért, amelyeket a kiadó határoz meg. 74.8.1. Itsz. Jegyzék a Singer és Wolfnernek átadott munkákról. A 17 címből álló felsorolás négy időpontban keletkezett. További életrajzi vonatkozású cédulák. Két fia keresztelése. (73.81.1. Itsz.) Az első fiú, Sándor Budapesten született 1887-ben, a második József 1891-ben Szegeden. Ez a két adat magyarázza a cédula szövegét: „Két fiam van. Egyiket Duna-vizzel keresztelték, a másikat Tisza-vizzel." Gárdonyi egyetlen szónoklata. (73.52.1. Itsz.) Gárdonyi Géza 1920 májusában lett a Magyar Tudományos Akadémia tisz­teleti tagja. Ebben a minőségében, az Akadémia képviseletében mondott beszédet 1921. november 19-én Tarkányi Béla jubileumi ünnepén Egerben. Az esemény lefolyásáról Gárdonyi József könyvének 306 — 310. oldalán ír és közli a beszéd szöve­gét is. Mivel a cédulák között talált kézirat és a könyvben olvasható szöveg között csak néhány jelentéktelen eltérés van, a szószerinti közlést nem tartjuk szükségesnek. 372

Next

/
Oldalképek
Tartalom