Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
felhajózható vízi úton. Az Alföldön a vízi utak olyan területeken, ahol összefüggő szárazulat alig akadt, a szárazföldi utakhoz hasonló fontossággal bírtak. Úgy látszik, hogy a víziutak jelentősége szinte a honfoglalástól kezdődőleg napjainkig csökkenőben van. Ez nincs ellentmondásban azzal, hogy már a korai középkorban, s később mind több ásott fok, nyúlgát, halastó létesült, amelyek a vizekben oly félelmetesen kiterjedt tájakat emberközelbe hozták, szelídebbé változtatták. 130 A ma élők a gyökeresen megváltozott vízrajz következtében kellő mértékben nem méltányolják az egykor országutakat pótló víziutak jelentőségét. Pedig a vizek szabályozása előtt Rofftól, Sülytől, Pélytől könyebben lehetett eljutni vizén Alpoklos határáig, mint szárazon. Tudjuk, hogy Onánától Alpoklosig, azaz ÚjTiszanánáig még a XIX. század első felében is volt csónakút. 131 A XIV. század folyamán megszűnt a víziút (1. erről 198. sz. jegyzetünket) és elsorvadt Hajóút is. 1323-ban még egy oklevél, mint az Aba nemzetség Csobánka ágának jog szerinti birtokát említi és posszessziónak nevezi (Hayoutha). Az oklevélből az is kiviláglik, hogy nem volt egyházas hely. 132 P]gy 1347-ben keltezett oklevél Hajóutat már lakatlannak nevezte, helynévi alakját pedig eltorzítva írták le. A falubirtok fele volt ekkor az Aba-nem, pontosabban Kompolthy Pál fia, János tulajdonában: „cum dimidietate posessionis Ewrs (Örs) et Hejonum vacua" {Karácsonyi János olvasatában Hejonunu). ns Ugyanez a Kompolthy János tudhatta a felerészét a magáénak 1358-ban is ; ekkor a falubirtok így szerepelt : Heyouch vacua". 1M Hajóhalom (HAYÖUHÖLM) szerintünk csak annyiban különbözött Hajóút falutól, mint Hanyihalom Hanyitól, vagy Szőhalom Sző falutól. A falubirtokon levő magasabb területet kell alatta érteni. Sok esetben a falu nevét viselő halom koraibb szállást jelent, máskor a falu nevében a halom megmaradt (pl. Bánhalom, Szeghalom stb.). A Hajóhalommal kapcsolatosan fontos történeti adatot ismerünk, (lásd erről is 198. sz. jegyzetünket). PETRI faluról is most kell szót ejteni, hiszen Hajóút mellett jelzi a feltételezett helyét térképünk, igaz kérdőjelesen. A faluról Csánki Dezső történeti-földrajzi munkájában annyit közölt, hogy Cserőköz és Tarnaszentmiklós mellett, mint az Abádiak birtoka tűnik fel az okleveles anyagban. 1335-ben Petritelwk alakban fordul elő; 1480-ban kétszer is említik (Pethry és Pettry). 1482-ben jelentkezett a Pethry prédium kifejezés. 135 Talán jelentéktelennek látszik az alábbi kiegészítés : a falu első okleveles jelentkezése tudomásunk szerint 1314. évi okmányban maradt ránk, Pethuriteluk alakban, azaz Petri régibb neve Pethuri (Petur) volt. Antal fia Tamás comes de Almag (Alsómag!) özvegye ekkor a lányának, Annusnak a nevére íratta a falubirtokot, Annus fivére (János) beleegyezésével. Annus már ekkor férjezett volt, az ura Márton fia Miklós de Perch. 136 Ugyanez az Annus egy 1335. évi oklevél szerint (amelyre Csánki is hivatkozott) összezördült a fivérével a falubirtok miatt. Tiltja fivérét, hogy Petritelwk (máskor Petritelug) birtokon található halastó jövedelmét élvezze, vagy a birtok körtefáit kivágja, ill. (gyümölcseit) fogyassza. 137 Tarkői Rikolf fia, László 1339-től 1346-ig folytatott pereskedéséből egy KömlőÁtány és Vezekény között elterülő birtokkal kapcsolatosan, amelyet végül is neki ítéltek meg, a szóbanforgó területen több határjárást végeztek. A birtok Balog2 J eíwrhalmánál terült el. 128 A halom azonosítható a III. katonai felvétel Ötöshatár halmával, csak akkor még mindössze három falunak a határa találkozott a halom 36
