Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

Ismered-e az én apámat ? — Petőfareőaő Nem értjük. Arhzsőmvenn. — Nem akarsz rá válaszolni ? — M e r ab — n — Itt vagy-e még ? R — Eötvöstől kérdezem, hogyan van, hogy Sályban a családja Menjetek elnyugodni. Csak egy kérdésre kérünk. Nem. Hock anyja itt van-e ? — M и en f ix Ki van jelen? N Apr. 11. Hock, Balázs, Chelard, Kérdeztük Aport, hogy aki reincarnálva van lehet-e hívni előbbi alakjának nevét. Felelte : „ T i nem tudhatjátok mi a r ein с. de tán megértitek, ha röviden így fejezem ki: a születés halál, a halál születés. — Lehet-e hívni és ki fog felelni ? — A lélek magamagának felel öntudatlanul. Gárdonyi Géza végső véleményét a spiritizmusról a következő mondataiból ismerhetjük meg: „Azokon az üléseken, amiken én résztvettem, soha semmiféle bizonyosságot nem hallottam a lelkektől. Jeladás, vagy jelenés nem történt, csak homályos vagy kétértelmű feleletek, többnyire gyermekesek, néha meg gorombák: — ennyi volt az egész. — Es én mégsem nevetem a spiritizmust. .. Ha igaz, nagy valami. Egyetlen szó, amely bizonyosság a másvilágról . . . összeforgatná az egész világot: fegyverek lehullanának és az általános testvériség alapján új társadalmi rend keletkeznék. — De a lelkek titkolózók.

26 Aggályát fejezi ki a 74.9.1. ltsz. cédula szövegében is: „A spiritiszták elméletéhez csak egy kis létrát kell támasztanunk, hogy azt gondoljuk: az elköltözőitek részt vesznek a földi dolgokban, s magukkal viszik nemcsak a szeretetet, hanem a gyűlöletet is. Onnan bosszulnak ! " Az író éveken át tartó vizsgálódás és sok kísérlet árán alakította ki véleményét a spiritizmusról és ezt a végleges álláspontját már a századforduló előtt írásban is kifejtette. Az életművét tudva vagy akaratlanul ködösítők az „egri remete" legendáját táplálva mégis sokáig azt állították, hogy Gárdonyi Géza élete végéig buzgó híve maradt a lélekidézésnek. Alaptalan feltítelezés ez, ahogyan minden valóság nélküli László Jánosnak a Gárdonyi-féle titkosírást magyarázni próbáló tanulmányában

27 kifejtett az a felfogása is, amely szerint „Gárdonyi sajátmagának volt (spiritiszta) médiuma: nyugtalan éjszakáinak révületében egymaga rótta papírra a megjelenni vélt szellemeknek tulajdonított hallucinációit. " Ma, a titkosírás rendszerének és a feljegyzések tartalmának teljes ismeretében tudjuk, hogy azoknak semmi közük nincs a spiritizmushoz, a médiumokhoz vagy az önkívülethez, hanem egy másfél évtizeden át használt szellemes egyéni írásmód alkalmazása igen szép szövegű és tartalmú megállapítások rögzítéséhez. Természetrajzi cédulák. Gárdonyi természetkutató hajlamát és sokirányú érdeklődését mutatja a 73.72.1. a — i. ltsz. alatt nyilvántartott kilenc cédula. Ezek egy zöldesszürke borítékból kerültek elő, amelyben eredetileg Feszty Arpádné

28 küldött levelet az írónak 365