Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.
tudsz selyem maradni, te is csak pokrócz vagy. " „Ha pokrócz-emberrél szemben nem bírsz selyem maradni, magad is pokrócz vagy. " Különfélék. (73.45.1. ltsz.) „Fontos ügyben az igen vagy nem kérdését reggel a fölkelés után való órában mérd meg. A délutáni és esti meggondolás nem tiszta." „Koldusnak mindig adjatok egy-két nyájas szót is. Mert senki se születik koldusbottal, hanem mindenki virágos gallyal. Egyiknek gyümölcsöt terem az a virágos gally, másiknak csak a fája marad. Alamizsnánál is édesebb a szegénynek a jó szó. Olyankor azt érzi, hogy mégis csak van valami kapcsolata a szerencsével, s az az ember, aki szól vele, testvérének érzi. Ti pedig azt érzitek, hogy egy szem rátok pillant a Magasból. " „Az emberi ostobaság' hét főjele. 1. Semmit se úgy ért, ahogy van, hanem mindent ferdén. Tudományos cikket ha véletlenül elolvas, a fordítottját érti ki belőle. 2. De ritkán olvas, legfeljebb rémregényt, amiben sok a gyilkosság. A veszett kutya nem iszonyodik úgy a víztől, mint ö a tudományos könyvtől. 3. Boltban nem azt veszi meg, amit ő akar, hanem amit a boltos. 4. Képben azt nézi, hogy mit ábrázol, nem azt, hogy hogyan. 5. Ruhában nem olyat visel, ami neki illik, hanem ami másnak illik. 6. Főgyönyörűsége a színház és a disznó anekdoták. Persze színházban az operettek és bohózatok érdeklik legjobban. Melyiket ki írta, azt sohse nézi meg a színlapon. 7. Semmi se haragítja annyira, mintha valaki azt mondja róla, ostoba. " „A rabságnak egy neme az is, ha túlságos érzékenyek vagyunk Kimitmond tüköré iránt. Női gyöngeség. A magunk tüköré a fő, nem a másé. A más tüköré mindig görbém tükröz. Beöthy Aldsinak egyik mulatsága volt az, hogy mikor olyan boltban járt, ahol nem ismerték, ilyenféléket kérdezett: — Mi ez a babforma? — Kávé. — Lehetetlen, hiszen a kávé fekete ! — A boltos legények lenéző mosolygása mulattatta. — Próbáljatok olykor ilyen véleményeket kelteni magatok iránt ismeretlenek előtt. Ez megedz a mások véleményének túlbecsülése iránt való gyöngeségben. " Spiritizmus A múlt század második felében világszerte divatossá vált spiritizmussal Magyarországon is sokan foglalkoztak. Tóvölgyi Titusz 21 Égi Világosság című lapjának Gárdonyi József szerint 22 több előfizetője volt, mint a fővárosi sajtó bármely szépirodalmi termékének és alig volt család, ahol ne próbálkoztak volna lélekidézéssel. A túlvilággal való kapcsolat esetleges lehetősége komoly emberek fantáziáját is izgatta. Gárdonyi Gézát az Orient-beli baráti kör, elsősorban Rákosi Viktor vette rá, hogy bekapcsolódjék. Ő maga írja 23 „. . . részt vettem harminc vagy negyven ilyen ülésen. " A Földre néző szem című Gárdonyi-kötet 131. oldalán az áll, hogy 1894 újév napján ment el először lélekidézők összejövetelére. Gárdonyi József könyvéből pedig tudjuk, hogy atyja 1890. december 29-én (előző nap mondta barátjának, hogy „Holnap megpróbálom "), 1897. január 20-án és 29-én, továbbá április 4-én és 11-én is volt spiritiszta üléseken. Leggyakrabban Hock János 24 kőbányai plébánosnál gyűltek össze. A társaságból ismerjük meg Balogh Balázs, Kálmán Károly, Pap Zoltán, Tóth Béla és a magyarul csak keveset tudó Chelard francia diplomata nevét. A szeánszokon a médium közvetítette a megidézett lélek feleleteit úgy, hogy papírra írta a szöveget, vagy pedig azzal, hogy betűtől betűhöz mozgatott egy pénzdarabot az ábécével ellátott asztallapon. Gárdonyi kíváncsian figyelte az ülések minden mozzanatát és lefolyásukról — legalábbis az utolsókéról, amelyekről feljegyzéseit ismerjük — részletes jegyzeteket készített naplójához. A ránkmaradt szövegrészek külső alak362
