Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.
A körülbelül húsz év leforgása alatt keletkezett jegyzettömeg fejlődésében tükrözi Gárdonyi Géza véleményét az élet legfontosabb kérdéseiről, a világ jelenségeiről. A közelmúltban dolgoztuk fel az író titkosírásos hagyatékában talált cédulákat, 17 így tapasztalatból mondhatjuk, hogy a most ismertetésre kerülő cédulák tartalma ritkán egyezik a titkosírásos cédulákéval. Az egyező tárgyú jegyzetek is inkább azt mutatják, hogy a rejtjelesek az újabb keletűek, a finomultabbak és véglegesebbek. A most feltárt cédulák egyik jelentősége éppen az, hogy elősegítik a titkosírással írt anyagban véglegesebb szövegezést kapott gondolatok eredetének és alakulásának megismerését. A következőkben az összeállítás szerkezetét követve megjegyzéseket teszünk a cédulák egyes csoportjaihoz. Elsősorban megemlítjük, ha a Gárdonyi József által összeállított könyv és az író céduláin talált szöveg eltérő, ha kihagyással, változtatással van dolgunk. a. Földre néző szem. Az Előszó (73.8.1. ltsz.) (3. ábra) egyike Gárdonyi üzeneteinek, amelyekkel halála után is óvni, irányítani akarta fiait, biztcf-íU.ni vélte szellemi és anyagi boldogulásukat. Hasonló „sírcn túli" levelet találtui к a Gyeimekkcri emlékek, a titkosíráscs feljegyzések és több kiadatlan niunkájárak kézirata mellett. 18 A „Társalgás" témakör (73.10.1. ltsz.) f. céduláján szemlélhető, hogyan csoportosítgatta át Gárdonyi a feljegyzéseket. Előbb „ígéret", majd „Vegyes" cím került a felső bal sarokba. Később mindkettőt kihúzta és „Életbölcsesség" címet írt rá. Végül a kötet összeállításakor Gárdonyi József a „Társalgás" fejezetbe iktatta. Az „Alázatosság" című fejezetben (73.12.1. ltsz.) kirívó példákat találunk a sajtó alá rendező Gárdonyi József változtatgatási hajlamáról, amit más, őáltala a húszas évek végén és a harmincas évek elején kiadott Gárdonyi-könyvekben is tapasztalhatunk. Az a) jelű, ún. vázlat-cédulán ez a szöveg olvasható: „Sajnos, hogy a római katolikus nevelés nem fejleszt egyéb karaktert, csak alázatosat. A római, katolikus papok kiszedik a csontot az emberből és puhánnyá változtatják. Az ilyen ember értéktelen." Ezt Gárdonyi József a kötetben így módosította: „Sajnos, hogy a középiskolás nevelés nemigen fejleszt más karaktert csak alázatost. A kegyes tanítások kiszedik a csontot az emberből és puhánnyá változtatják. Az ilyen ember értéktelen. " A b) cédula szövegéből elhagyta ezt a befejező részt: „így látom az alázatosság vallásának ezt a követelményét. Es mindig csodálkozással ismerem meg, hogy legkevélyebb emberek a papok." Bizonyára kora közszellemét akarta szolgálni a ferdítésekkel. Mennyire ellentétes ez a felfogás az író fejezetet záró gondolatával: — Feszítsd ki a melledet fiam ! hiszen ember vagy nem kutya ! A „Könyv" fejezet (73.13.1. ltsz.) második pontjáról két fogalmazás került elő. Idézzük a Gárdonyi József által a kötetben közöltet és a másikat, amely esetleg a régebbi. A könyvben olvasható szöveg: „A biblia mellé tegyétek Buddha beszédeit . . . Es ehhez szerezzétek meg az összes vallásalapítók könyveit. . . " A másik fogalmazás így hangzik „A Bibliás polcon az én könyves szekrényemben ott van még minden vallásalapítónak a könyve." Figyelemreméltó a bátorság, amellyel a maga szabad vallásbírálatát tovább akarja adni fiainak. Ugyanebben a fejezetben a Büchner filozófia könyvét említő részből a szerkesztő fiii elhagyta a következőket : „Hódmezővásárhelyen a parasztok Göre Gábornak a Tapasztalatait komoly könyvül olvassák. Vigyázzatok : Büchner a filozófia Göréje. " 354