Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

ránk az átalános kifejezéssel céduláknak nevezett papírdarabokon. Ezek külön külön sokszor jelentéktelen apróságok, de nagy számuknál fogva mozaikkövekként adhatják ki Gárdonyi életét, nézeteit, terveit, munkamódszerét. A cédulák fontosságát növeli a rajtuk talált szöveg változatossága, meglepő nyíltsága, következetessége és rendszeressége. Cédulák készítéséhez Gárdonyinak mindenféle papír megfelelt : megfordított vagy kifordított borítékok — noha ezeket elsősorban a cédulák tárolására használta — ; kapott levelek papírjának tisztán maradt része, másik oldala; rontott levélfogalmazványok négy felé hajtva és feldarabolva ; valamilyen okból feleslegessé vált kézirattöredékek tiszta hátoldala ; számlák, prospektusok, meghívók, körlevelek, banki és üzleti levelek ; füzet- és noteszlapok ; nyelvtanulás során készített jegyzetek fordulnak elő cédulák anyagaként nagy változatosságban. Különösen érdekesek azok a cédulák, amelyek másik oldalán kézirat vagy levél töredéke olvasható.

4 A cédulák külseje szintén nagyon sokféle: teljes lapokon és íveken, papír- és kartoncsíkokon kívül vonalazott és kockás papírszeletek, táblaszerű elrendezés, tépett és szabálytalan darabok is találhatók. Leggyakoribb a sima fehér írópapírlap negyedrészéből készített cédula. A szövegek a ceruza és tinta sok fajtájával készültek. Az írás külseje néha hevenyészett, de túlnyomó részben gondos, gyakran finoman kirajzolt, véglegesnek tűnő. A cédulák keletkezésének időpontját elsősorban a szövegből próbáltuk megállapítani. Maga Gárdonyi elég gyakran írt keltezést a cédulákra. Ezenkívül segíthet a szöveg tartalma és gyakran a cédula anyaga, papírja is. Az író sok meghívót, körlevelet, nyomtatott értesítést kapott. Az ezekből készített cédulák másik oldalán levő szövegben keltezések szerepelhetnek. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy a talált dátum és a cédula készítése között mennyi idő telhetett el.

5 A kapott és az elküldésre szánt levelek maradványai szintén tartalmazhatnak keltezést vagy időbeli elhatárolást elősegítő adatot. A cédulák sokaságát és viszonylagos teljességét mutatja, hogy az 1891 és 1922 közötti 32 esztendőből húsznál több szerepel az előkerült keltezésekben. A feldolgozáskor sok gondot okozott a cédulák csoportosítása, noha maga Gárdonyi, illetve a feljegyzések természete és tartalma is segített a rendszerezésben. Az író számos cédula sarkára feljegyezte a témakört, amelybe a rögzített gondolatot szánta. Eligazított az is, hogy sok cédula ábécé-rendszerben felfektetett anyaggyűjtő borítékokból kerül elő. Más esetekben a cédula valamelyik Gárdonyi-művel áll kapcsolatban. A rendezetlenül megőrzött és sok helyről előkerült anyag válogatása e kedvező lehetőségek mellett is nehéz volt. A feldolgozás előtt el kellett döntenünk, hogy mit tekintsünk cédulának. Nehéz különbséget tenni az anyaggyűjtés jellegű feljegyzés és a vázlat, illetve kéziratrész között. Előfordulhat, hogy több lapnyi, össze nem függő feljegyzés még akkor is cédula, ha tudjuk, hogy az író melyik munkájához tartozik. Viszont, esetleg egyetlen oldalnyi szöveg is már kéziratnak tekinthető, ha az változatlanul belekerült a végleges műbe, sőt rajta esetleg a nyomdai felhasználás jelei is megtalálhatók. Nehéz eldönteni, hogyan kezeljük a még kiadatlan vagy csak részleteiben, esetleg más formában megjelent, nagyterjedelmű gyűjtés nyomán keletkezett anyagot, mint pl. a Ceruzajegyzetek, Gyermekkori emlékek, Fiaimnak, Nyelvészeti jegyzetek, stb. céduláit. Bizonyára helyesen tesszük, ha cédulának tekintünk minden anyaggyűjtést, adat- és gondolatrögzítést, vázlattöredéket, ami még nem mondható kéziratnak. 346