Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Pirkko Kovalainen: Szomszédsági és rokonsági kapcsolatok Visontán

Pirkko Kovalainen SZOMSZÉDSÁGI ÉS ROKONSÁGI KAPCSOLATOK VISONTÁN (Kivonat) A szomszédsági és rokonsági kapcsolatok vizsgálata kis közösségekben voltaképpen a társadalmi stabilitást biztosító kapcsolathálózat felderítését jelenti, amelynek jelentősége elsősorban a társadalmat érintő kritikus szituációkban válik nyilvánvalóvá. Etnográfiai szempontú vizsgálatuk, a kis közösségek társadalmi létében betöltött szerepükön túlmenően, azért is érdekes, mert a teljes társadalmi struktúra változásait is visszatükrözik. A tanulmány alapját képező vizsgálatot 1969 augusztusában hajtotta végre a szerzőnő olyan kérdőívvel, amelyet korábban finnországi falvak szomszédsági kapcsolatainak felderítésére alkalmazott. Visontán és környékén összesen 54 család adatainak felvételére került sor, a kérdések a szomszédsági érintkezés gyakoriságára vonatkoztak és három időpontot tükröztettek : 1910-et, 1940-et és 1969-et. Eredmények : a) A nemek szomszédsági kapcsolattartásának vizsgálata azt mutatta, hogy a férfiak lényegesen aktívabbak, mint a nők a kapcsolatok ápolásában, sőt a század eleje óta bizonyos fokig nőtt szomszédlátogatásaik gyakorisága az asszonyokéihoz viszonyítva. Olyan különbség ez, ami például a finn falvak vizsgálatakor nem mutatkozott. b) Míg Visontán a férfiak szomszédokra orientáltaknak, addig az asszonyok rokonságra orientáltaknak nevezhetők. Ugyanakkor megállapítható, hogy a magyar faluban a szomszédság mögött gyakrabban húzódnak meg rokonsági viszonyok, mint a finn falvak esetében. c) Az érintkezés formáiban bekövetkezett változások közül a legfontosabbnak az látszik, hogy a spontán munkaalkalmakkor találkozások összejövetelek száma csökkent, falubeliek és természetesen szomszédok is a termelőszövetkezetben végzett munkák alkalmával találkoznak. Csökkent a szórakozást célzó szomszédsági összejövetelek száma is, mindenekelőtt a televízió elterjedése következtében. Bizonyos fokig beszélhetünk a szomszédok egymástól való elszigetelődéséről. A szomszédság fogalmát természetesen kétféle értelemben használhatjuk : területi értelemben és társadalmi értelemben. A szerzőnő ebben a tanulmányban területi értelemben vett szomszédságról beszélt. A szomszédság ilyen felfogású vizsgálatában nem mellékes tényező természetesen az adott település szerkezete, az építkezés módja sem. Az általa vizsgált finn falvak között szórványtelepülések is voltak, amelyeken természetes, hogy a szomszédsági érintkezés másként jelentkezik, mint Visontán, amely zárt falu és így a kapu elé ülő vagy álló szomszédok szinte mindennapos érintkezésben vannak. Feltűnő viszont, hogy Visontán, ahol az érintkezés elérése könnyű, sokan nem törődnek a szomszédság ápolásával, 343