Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.
telte. Mezőtárkány DNY-i —D-i körzetében a XIII. század óta sorvadó falvak sokaságából Szőke maradt utolsónak. Érdekes, hogy az Eger és a Laskó közötti területen ill. Mezőtárkány tói DK-felé a távolabbi telepek hamarabb szűntek meg. Folt sejthetőleg korai egyházas hely volt, első említését Árpád-kori oklevélben olvashatjuk. 80 1411-ben még possessio, 81 1416-ban már „possessio déserta". 82 1470-ben más lakatlanná vált falvak társaságában említik, egyháza pusztán állt („Foltheghaza"). 83 Folt környékén Hegenülése szállást Folttal körülbelül egy időben hagyhatták ott lakói ; 1419 óta szerepel az okleveles anyagban, mint prédium. 84 Fekecs még Heves megyében (tehát az Eger vize jobb partján), Lövő és Iván között, Gelmeccsel szinte azonos sorsú település. 1323-ban került Fekecs az egri káptalan tulajdonába lövői Alán fia, Marcel adományaként, 85 1446-ban Gelmeccsel együtt még, mint possesio szerepel az okleveles anyagban. 86 1447-től azonban mindkettő csak, mint prédium képezi a jogi beiktatás tárgyát (Hegenülésével együtt), érdekes, hogy a jobbágyok elköltözése miatt erre szükség mutatkozott. 87 A Szalok-nemzetségbeliek azonban ellentmondtak, 88 s a hosszii jogi processusnak végül Mátyás király 1461. évi ünnepélyes hangvételű oklevele vetett véget az egri káptalan javára. 89 Hogy a szóbanforgó prédiumok alatt, kiváló történeti kutatókkal egyetértésben, mennyire nem szabad kietlen, elvadult területeket érteni, azt Gelmecs, Fekecs és Hegenülése birtokoknak a feudális réteg számára gyakorolt vonzereje is mutatja. Még a királyi, örök időkre szóló statuálás után is vette azt a bátorságot Rozgonyi György özvegye, Barbara, hogy 1462-ben embereivel e prédiumokat elfoglaltatta és műveltette. 90 Az ügyet királyi támogatással csak 1466-ra sikerült véglegesen rendezni. 91 ARozgonyiak, úgy látszik, mindenáron szerették volna e vidékre befészkelni magukat. 1454-ben többek között Szőke részbirtokába iktatták volna Rozgonyi Görgyöt és Sebestyént, de a Szalok nemnemzetségbeliek ellentmondtak. 92 Abak település kérdését is érintenünk kell, mivel Szőke szomszédságában emlegetik 93 , tőle keletre. Fekecshez hasonlóan korán káptalani tulajdonba került, de gyér adataink alapján sorsát egyelőre nem tudjuk felvázolni. 94 NANA (Nana, Tyzanana) Még a mai Tiszanána öregei is tudják, hogy falujuk egykor a Tisza partján állt, az Onánai-dűlőben. Onána a Dinnyéshát nyugati szélén található. Tiszanána úrbéri rendezés előtti térképén Onánát a Tiszába ömlő Csíkos ér jobbparti részén jelezték a torkolatnál. 95 Itt csekély kiterjedésű dombhát található, ahol Parádi Nándor megtalálta a XIV—XVII. századi falu templomát és feltárhatta a templom körüli temető egy részét is, továbbá kisebb település maradványokat. Az ásatási terület a 408. sz. folyamkilométerrel szemben volt, az egykori Dinnyéshát majortól (őrháztól) mintegy 1300 m-re DNYNY-felé 96 . Az Árpád-kori Nana nem ezen a területen létesült, de itt a Tisza mellékén kereshetjük; Onánától kissé nyugatabbra, semmiképpen sem a másik irányban. Ugyanis IV. Béla (ill. V. István) híres jogbiztosító oklevelében, amelyben Nánával együtt 6 falu birtokát meghatározták, a határvonal Alsómagnál (Olsamag), azaz a kiskörei kanyarnál lépi át a Tiszát „subtus villám Nana". 97 Ha az Árpád-kori Nana ÉK-felé, a dinnyési őrház körüli dombon állt volna, ilyen aprólékos határvonal leírásnál a „subtus- Nana", azaz Nana alatti kifejezést nem alkalmazták volna. Felsőnána faluhely talán Nana későbbi fejleménye, s a XIV. sz-i Nana lakosainak a kirajzásából születhetett. Létére, helyére a hagyomány, s a püspökség 1799. évi nagy birtokösszeírása alapján következtethetünk. Azt olvashatjuk, hogy 32
