Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

m E szabadkémény típus legfejlettebb formáit a Sarud, Kossuth u. 4. számú, egykori uradalmi lakóház és az Abasár, Fő u. 118 — 124. számú, egykori uradalmi cselédház, ún. hosszú-ház képviseli. ээ A tüzelőberendezés formái a népszámlálások anyagában nem szerepelnek, ezért helyszíni gyűjtéseink során magunk tájékozódtunk erről. Az adatok minden faluban egyegy informátorunk becslését fejezik ki és a kemence használatának általánosságára, ennek mértékére vonatkoznak. Ilyen módon összesen 104 faluból rendelkezünk adatokkal, s osztályozásunk szerint az első kategóriába 32%, a másodikba 45%, a harmadikba 23% esik (kerek számokkal dolgozva). A 15 falu a következő: Átány, Boldog, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek, Karácsond, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Poroszló, Sarud, Szihalom, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Újlőrincfalva. 100 Ld. a 67. sz. jegyzetet. 101 Kudrnác J. 1966. 202. 102 Méril. 1964. 59-61. 103 Méril. 1964. 61. 104 Ld. fentebb a kürtőről írottakat és Szabó I. 1969. 42. los Nyugat-szlovák területen neve kozub, kfb, vagy komin (Svecova S. 1968. 165), de a román cos név ugyancsak a szlávból átvett és a kürtőtől független eredetű szó (Kudrnác J. 1966. 216). 106 TESZ II. 671. 107 Uo. 108 Saját gyűjtés, 1974. évben, adatközlő Dobó János kőműves, sz. 1901. 109 Pápai K. 1893. 17. 110 A Hernád völgyében a boglyakemencét, a máshol kandallónak, vagy kandinak nevezett fali fülkét és a füstfogót nevezték kabolának (Vajkai-Wagenhuber A. 1937. 269 — 270), használata tehát nem egyértelmű. 111 HmL. Ers. lt. 1223. rsz. — Egercsehiben 1754-ben a nagycsalád válakozása után az egyik testvér „az kamrában kemenczét csinálván lakójul maradott" (HmL. Polg. perek, no. 529.). 112 Czuczor-Fogarasi II. 993: „A füstpénz sajátságos adó, vagyis úrbéri tartozás, melyet a házbirtokos jobbágy, földesurának különös rovatban a házbirtokért, vagyis tűzhelyért fizetett". — A füstpénz történetére ld. Magyar Jogi Lexikon III. 737 — 738. IRODALOM - RÖVIDÍTÉSEK ACP. Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. Egri egyházmegye. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai. V. Bp. 1969. 1-2. füzet. BAKÓ F. 1967. A faépítkezés emlékei Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve. V. 161-240. BAKÓ F. 1968. Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ. L. 67-91. BAKÓ F. 1971. Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 325-431. BAKÓ F. 1973. A föld és tégla falazat az észak-magyarországi népi építkezésben. Az Egri Múzeum Évkönyve X. 247 - 304. BALOGH I. 1947. Adatok az alföldi magyar ház tüzelőhelyéhez. Ethn. LVIII. 70-81, 210-217. BARABÁS J. 1970. A lakóház füsttelenítéséről. Ethn. LXXXI. 277-287. BÁTKY ZS. 1927. Kémény és kemence. NÉ. XIX. 11-26. BÉL M. 1968. Heves megye ismertetése. Eger. 1730 — 1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta Soós Imre. 283