Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

kémény "-t pedig 3105 darabot. A házak számát az összeíró 2482-ben állapítja meg, mert egy házon több kémény is lehetséges, sőt egy ház rovatában szerepelhet két kéményes és egy kémény nélküli ház is. Kétségtelen, hogy az előbbi „ház" a lakás fogalmának felel meg, mert összeépített lakások egyetlen lakóházat képezhetnek. A két összeírás adatai a kémény nélküli házak — lakások — viszonylagosan magas számát tükrözik, de 1817-ben már összesen csak öt ház füstelvezetése nem megoldott, ezeknek itt is „se kéménye, se kürtője". Két alkalommal az összeíró megjegyzése igen kezdetleges viszonyokra utal. A 168. szám alatti házról: „Ennek se kéménye, se kürtője, se fürfallya, a Szomszédok panaszolkodnak, hogy midőn tüzel, a szikrát is ki ereszti". Más helyen, a kéménytelen házak között a 40. számúról: „Nagy ros se palása", vagyis a rövidítésekkel beírt szöveg szerint a kéménytelen ház nagyon rossz, s emellett még padlása sincs. Az első a nyeregtetős, oromzat nélküli ház típusa, a második az osztatlan belső terű, födém nélküli ház. — Ezektől az esetektől eltekintve, Gyöngyösön a kémény nélküli ház fogalma a XIX. sz. elejétől kezdve már nem a füstös ház vagy konyha fogalmát fedi, hanem a padláson elhelyezett füst fogót és az alája csatlakozó kürtéit érthetjük alatta.

83 A ház füsttelenítésének ez a módja hosszú ideig gyakorlatban volt és feltételezhetően ez okozta a várost több izben is pusztító tűzvészeket a XIX. és XX. század fordulóján. A hatóságok tüzrendészeti előírásai — amint az eddigiekből is láttuk — jelentős mértékben befolyásolták egy-egy táj tüzelőberendezéseinek alakulását, melynek folyamán az etnikus hagyományok és a természetföldrajzi adottságok hatása lényegesen csökkent. Az előírások elsőrendííen a városokra vonatkoztak, ahol a településmód, a telkek zsúfoltsága miatt a tűzveszély jóval nagyobb volt, mint a falvakban. A biztonságos füstelvezetés Európa nyugati részein már a középkorban kardinális kérdés volt, mert a Rajna völgyében a hatóságok már 1491-ben elrendelték, hogy minden parasztháznak kéménye legyen.

84 42. ábra Kémény nélküli ház oromzata füstlukkal. Bodony, Árpád u. 65. 254