Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

vezetés megszerkesztésére is. A tüzelőberendezésnek ezek az elemei anyagban, formában, szerkezetben és elhelyezésben egyaránt nagy változatosságot mutatnak fel. A tűzhely legegyszerűbb megoldása a szabadtűz, s ez még egyesíti magában a későbbi, fejlett berendezések minden funkcióját, vagyis a fűtést, a sütés-főzést és a világítást. A technika fejlődésével kialakult különféle kemencék nagyobbrészt továbbra is megtűrték — tüzelőnyílásuk, szájuk előtt — a szabadtűz fennmaradását, de inkább csak alkalmi, időszaki használat során. A kemencék már többé-kevésbé megosztják ezeket a funkciókat annyira, hogy két helyiséget vesznek igénybe és kifejlesztik a füstelvezetés néhány módját. Az eddig elmondottak alapján témánkat az alábbi fejezetekhez igazodva fogjuk tárgyalni: a szabadtűz önálló alkalmazása, a belső tüzelésű kemence, a külső tüzelésű kemence, a füstelvezetés, a tüzelőberendezés funkcióinak szétválása, a tüzelőberendezés összefüggése az alaprajzzal, — földrajzi és történelmi megjegyzések. /. A szabadtűz és tűzhely A területünkön ismeretes szabadtúzhely típusok legelső formái a kunyhókban» sőt még inkább a kunyhók előterében tűnnek fel. A Bükk fennsík féloldalas kunyhói még nem fogadják be a tűzhelyet, a kunyhó nyitott oldala előtt néhány nagyobb kődarabbal körülrakva ég a tűz, (1 — 2. ábra) ami ételkészítésre, fűtésre és világiJELMAGYARÁZAT Pitvar -^ fényképfelvételeket a szerző készítette, kivéve a 32., 34. számút. Itt foto: Szederkény iné Kovács Konyha Éva. Felmérések: Oyetvai Béla, Jablonkay József, Szoba Kishonthy Jenő. Bajzolta Hegyi Márta és Kacsán György. Kamra Kürtő Kiskemence Konyhapatka Kemence Boldoganya Takaréktűzhely Rekonstrukció Rész -rekonstrukció 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ÍO R r 218