Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban
1682-ben tehát éppen drámánk keletkezési évében a szövetséges török Porta királyi -címet adományozott neki. Thököly felkelésének sorsát, mint köztudott, Kara Musztafa 1683. évi bécsi veresége pecsételte meg. 1682-ben tehát az eperjesi ifjúság a barokk drámák allegóriáiba burkolva adja elő Thököly seregének győzelmét. A harmadik actus tizedik scenájában (egy rendezői utasításból tudjuk) a török és magyar katonák együtt táncolnak. Azt hisszük, ez az egyetlen, a törököt szerepeltető, Magyarországon előadott dialógus vagy dráma, amelyben a „pogány ellenség" pozitív szerepet kapott. 36 1683. július 15-én Kara Musztafa háromszázezer katonájával zárja körbe Bécset. A megrémült Ausztriának sikerült koalíciót kovácsolnia a török ellen, s alig néhány hónap múlva, szeptember 12-én a török birodalom számára végzetes vereséget mértek Kara Musztafa seregére. Az iskoladráma gyors reagáló képességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Kölnben 1682. szeptember 26-án és 27-én Bécs hősies védelméről mutatnak be a jezsuiták diákjai egy színjátékot. 37 A dicsőséges bécsi győzelem egy XVIII. századi protestáns szerzőt, Dézsi Lajos feltételezése szerint talán Schwartz János eperjesi tanárt is megihlette. 28 A dialogizált „röplap "töredék — ahogyan Dömötör Tekla a darab műfaját meghatározza — szövege nem maradt ránk. A török ebben a darabban negatív beállításban szerepel. 39 Ugyancsak a török ellenes harc jegyében született az 1685-ben Eperjesen előadott Helena Menelao reddita című protestáns dráma. Jellemző egyébként, hogy a mit sem sejtető drámacím mögött török téma rejtőzik. Az író célja az, hogy nézőit, olvasóit a török hatalom mielőbbi megtörésére rávegye. 40 1696-ban talán a Kézdivásárhely melletti Kanta község minorita iskolájában került színre a Comoedia Generalis, amely Magyarország és Erdély mielőbbi összefogásában jelöli meg a török kiűzésének egyetlen útját. 41 S ezután a történeti témák meglehetősen sokszínű halmazában a legkülönfélébb magyar városok tanárai és diákjai tartják ébren a török elleni gyűlölet érzését. 42 Mátyásban a török sereg feletti győztes hadvezért ünneplik. A Hunyadiak, a Báthoriak, az Erdődiek, a Zrínyiek, a Batthyányak, az Eszterháziak török elleni győzelmeik révén válnak drámatémává. 43 S amikor II. József rendeletére elhallgat az iskolai színpad, akkor fordítók, eredeti szerzők tesznek meg mindent annak érdekében, hogy még több, mint egy évszázad múltán is ébren tartsák a török elleni gyűlöletet. 1789-ben Cseppán István fordításában jelent meg egy Zrínyi-dráma, 1791-ben Aranka György a Budai Basa címmel ír egy drámát, s ezután is még jónéhányszor kerül elő a magyar nép másfél százados elnyomatásának és az elnyomó török hatalom elleni harcának egy-egy története 44 . Ekkorra azonban már nem az állandó török veszély, hanem a nemzeti függetlenség vágya inspirálja az ismert és ismeretlen szerzőket arra, hogy a régmúlt magyar történetét, a török elleni végvári harcot a nagyközönség elé tárják. Az ismeretlen magyar XVII —XVIII. századi drámaszerzőknek volt bőségesen forráslehetőségük. 1553-ban Grazban, 1597-ben Bécsben, 1598-ban Regensburgban, 1654-ben Augsburgban, 1685-ben P]ichstättben, 1688-ban Glatzban, 1690-ben Hornban, 1691-ben Insbruckban, 1692-ben, 1717-ben, 1718-ban Eichstättben játszanak olyan témájú darabot a jezsuiták diákjai, amelyek a török veszélyre, a török elleni harcra, illetve gyűlölet szükségességére figyelmeztetnek. 45 A magyar iskolai színpadon játszott témák közül számszerűen a Hunyadiak törökellenes harca, valamint Szigetvár védelme emlkedik ki. Az első Mátyás témát 1689-ben Pozsonyban mutatják be; 1701-ben, 1705-ben Nagyszombaton, 1707-ben Kassán, 1722-ben Egerben, Nyitrán, 1723-ban Trencsénben, 1725-ben Kecskeméten, 1742-ben Nagyszombaton, 1741-ben és 1743-ban Egerben, 1747-ben Komá176
