Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban

követelményt is kielégítik. Témaválasztása sokszínű. A bibliai, történeti, az ókortörténeti, a pedagógiai célzatú, a valamelyik szent életét tárgyaló színdarabok váltogatják egymást Erdélyben és Felső-Magyarországon nagyon sok városban. A célzatos fiktív drámatémák, történeti darabok kibontása során sok évtized alatt alakult, módosult, változott a jezsuita embereszmény. Történetük egy szakaszában olyan embereket akartak nevelni, akik az élet és a társadalom legkülönfélébb posztjain a legtökéletesebben megállják a helyüket, akik „sztoikus nyugalommal" •és „ keresztényi alázattal" viselik el a sorscsapásokat, akiket a hatalom nem tesz felfuvalkodottá, akik szégyenérzés nélkül, mint az egyház hűséges katonái hitükért mindent, még a halált is képesek elvállalni.

7 A jezsuita dráma, különösképpen többnyire a komoly műfajú, megrendezése, a technikai produkció, a látványos •díszlet és jelmez, a fejlett világítástechnika igen sok pénzt emésztett fel. Dúsgazdag mecénások, püspökök, aulikus főurak vállalták egy-egy színpad, néha még egy-egy dráma hatalmas költségeit magukra. A sok szereplőt mozgató jezsuita •drámának egyesek véleménye szerint elsősorban színháztörténeti jelentősége van.

8 Szerény és didaktikus célzatú a piarista dráma. Színpadjaikon mintha több volna a komédia, illetve a kifejezetten a szórakoztatás céljával megírt középműfajú •dráma.

9 A pálos iskolai színjátéknak szinte csak a komikus oldalát ismerjük

10 A minoriták — úgy tűnik — teljesen jezsuita hatás alatt válogatták a nemzetközi latin nyelvű iskoladráma-repertoárból a színdarabokat. Néhányat le is fordítottak, illetve travesztáltak. A válogatás azonban — mint arról már több alkalommal írtunk — a minorita igényeket követte, s ezért témáik zömmel profánok, inkább a középműfajhoz tartoznak, s csak egynek-egynek a megrendezéséhez szükséges oly nagyszámú szereplőgárda, mint a jezsuitáknál.

11 A protestáns dráma nagyszerű indulását a debreceni zsinat 1562-ben félbeszakította,

12 s csak Koménius vette észre, hogy a dráma igen jó didaktikai segédeszköz, s egy-egy darab nézői, szereplői, felnőttek és diákok hasznos tapasztalatokat szerezhetnek a maguk számára. A protestáns dráma így csak a XVII. század végétől nyer újra létjogosultságot az iskolában.

13 Az iskolai színjátszás tehát valamennyi felekezet, illetve szerzetes rend iskolájának egyik legfontosabb pedagógiai és didaktikai alapeleme. Enélkül a korabeli pedagógiai felfogás szerint nem tanulhatják meg a fiatalok érveik megvédését, állításaik bizonyítását, a nyilvánosság előtt való fellépést, a szónoki hanghordozást •és a gesztikulálást. Már pedig mi is lett volna a kor iskolájának a célja, mint hogy elsősorban hitükhöz hű fiatalokat neveljen ? A hazaszeretet csak másodlagossá vált ebben a rendszerben. A haza, a közjó, a társadalom szolgálata tudatosítására tettek valamennyi iskolában kísérletet, s egyikben, másikban példaadó munkát is végeztek ezen a területen. Gazdag mecénások, püspökök és főnemesek mérhetetlen jövedelmeiknek egy tört részét iskolákra, diákotthonokra, tanító szerzetek házaira áldozták, hogy ezzel a közjót és városukat szolgálják. Egerben Foglár telkén s részben költségén épült fel a máig is használt iskolaépület.

14 S mert a haza szolgálata szerves kapcsolatban állt a keresztény kultúra szolgálatával, ezért a törökellenes harcok a magyar irodalomban a keresztény kultúra védelmének fényében jelentkeznek. Ebben a szellemben ír Tinódi, Balassi és természetesen Zrínyi is. A török ebben felfogásban nemcsak a magyar hazát, hanem a keresztény kultúrát is támadja. Nyilvánvaló, hogy az 1700-ban bemutatott Dobó-dráma nem a jeles hazafit, a kiváló katonát és várparancsnokot mutatja be elsősorban, hanem a keresztény kultúra védelmezőjét. Adatunk azonban így is értékes, hiszen a genius loci, a helyi hagyományok ápolásának, a szűkebb hazához fűződő ragaszkodásnak Egerben ez 173