Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

11 Fehérmárvány töredékeket — elsősoiiaan padlóhoz tartozó darabokat — már korábban is találtunk a román kori székesegyház területén és annak környékén. (Kozák K. : Az egri vár feltárása (1957 — 62). Egri Múzeum Évkönyve I. (Eger, 1963) 119-171. és 69. kép. — 1. sz. jegyzetben i. m. 163.) 12 6. sz. jegyzetben említett munka. 13 E részlet feltárása 1974-ben folytatódott. A munka átnyúlt a következő évre. 14 Kandra K.: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. III. Eger, 1908. (Ordinarius. . . ) 15 1. sz. jegyzet 11. és 19. sz. kép. 16 Ez a részlet megtalálható a 8. sz. rajzon. 17 Kozák K. : A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem, 1961-1962. Budapest, 1967. 111-133. 18 Az 1. sz. jegyzetben idézett munka, 1 — 11. kép. 19 Az ilyen sekrestye-kápolna kézmosómedencéjéhez tartozó kifolyó külső, „vízköpős" nyílása igen ritka nálunk. Egy hasonlót a szepesbélai plébániatemplom E-i oldalán láthatunk. 20 1. sz. jegyzet, 20 — 23. sz. kép. (A Belvárosi-templom oratóriumba vezető külső lépcső bejárata a hajóból nyílik. E részletet Egerben nem tárhattuk fel a későgótikus kettőslépcső miatt.) 21 A hatalmas méretű későgótikus székesegyháznak igen erős alapozás kellett, s ezért falazták tömören össze a korábbi maradványok közeit. 22 5. sz. jegyzet. (A rajzok szerkesztését Kozák István, a fényképfelvételek nagyobb részét a szerző készítette.) 154