Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

a Baldigara által építtetett K-i várfal belső támpilléreinek lebontása is. E támpillérek az azokat összefogó hevederívekkel együtt már évtizedekkel együtt kikerültek a töltésből és igen rossz állapotúak voltak. A falak ráépültek a későgótikus pillérek maradványaira (41. kép). A székesegyház maradványainak helyreállításánál fontos szerepet szántunk a későgótikus rész értelmesebb, áttekinthetőbb bemutatásának, az oda nem tartozó részek lebontásának. Ebből az elképzelésből és a K-i várfal mögötti támrendszer rossz állapotából kiindulva határoztuk el a várfal közelében levő két későgótikus pillér maradványának a később ráépített (XVI. sz. 70-es évei) falaktól való megszabadítását. Ezeknek a rossz állapotban levő falaknak lebontása után a székesegyház későgótikus bővítményében a pillérmaradványok már egy rendszerben jelentkeztek, függetlenül lepusztulási fokuktól, amelyet a helyreállítás keretében történő kiegészítés tesz majd kedvezőbbé (42. kép). Az 1966. évi feltárás fontos részét képezte a székesegyház melletti D-i kápolnasor maradványainak feltárása. Ennek ismertetésére most nem kerülhetett sor. A székesegyház 1967-ben történt kutatásáról szóló beszámolóval együtt számolunk majd be a D-i kápolnák területén 1966 —67-ben végzett ásatásról. JEGYZET 1 A székesegyház feltárásáról szóló első feldolgozás az Egri Miizeum Evkönyvében (X.) jelent meg az elmúlt évben (1973): 159 — 190. old. 2 A fent idézett mű: 11., 26. és 28 - 31. kép. 3 Ez a résablak a román kori szentélyek mögött a XIV. században felépített kápolnakoszorús, szentélykörüljárós bővítmény terét kötötte össze a székesegyház régebbi részével. 4 A két világháború közti feltárás idején nem találták meg a román kori mellékszentély maradványát. Az akkor ásott árkokkal egyes helyeken átvágták a földben rejtőző falmaradványokat is. 5 Détshy M. — Kozák K. : Eger vára. Heves megye műemlékei. 11. Budapest, 1972. 77 — 159. (Az Európa nyugati részében nagy számban megtalálható templomtípust hazánkban a pécsi székesegyház — XII. századi formájában — és a boldvai bencés apátság temploma képviseli. Ez utóbbival kapcsolatban: Csemegi J., Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Arch. Ért. 1935.) r

' Az itt említett maradványokban másodlagosan beépített gótikus köveket találtunk. Ez az épületmaradvány az Evlia Cselebi által említett fegyverszertár alapfalaihoz tartozhatott. (Török-magyarkori történeti emlékek. Török történetírók IV. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664 — 1666. Eord.: Dr. Karácson Imre. Budapest, 1908.) 7 Az 1. sz. jegyzetben említett munka, 2 — 7. sz. kép. 8 Ez a fal a hajó DNY-i negyedében emelt szinten mutatkozó sírokat É-ról határoló fal vonalával körülbelül hasonló helyzetű. (A XVIII. századi váralaprajzok szerint a székesegyház maradványainak felhasználásával kialakított fegyverszertárnak a mellékhajókban két szárnya volt, azok között pedig — a főhajó területén — egy udvar helyezkedett el. A D-i oldalon levő épület belső — udvar felőli — falának alapja lehetett a most említett falmaradvány. Lehetséges, hogy nem egyszerre épült fel — teljes hosszában — a fegyverszertár e szárnya, s azért mutatkozik eltérés az alapozás mélységében.) 9 Természetes, hogy a most megadott pillérméret csak a lábazati részre vonatkozik, s felette más keresztmetszet is elképzelhető: K-i és Ny-i oldalán a pillérek féloszloppal is zárulhattak. Ilyen töredékeket találtunk másodlagos elhelyezésben. 153