Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

Az egykor hatalmas építményből néhány pillér mellett csak a kápolnákat határoló É-i támpilléres fal maradt meg jelentősebb mértékben (88. kép). Szépen faragott, barnás színű kváderkövekből épített lábazatát nagyon gazdag tagozat zárja le. Az innen induló felmenő falazatot feljebb egy ugyancsak gazdag övpárkány tagolta, amelynek több kövét a Perényi-falból bontottuk ki. A későgótikus kápolna K-i fala előtt egy oltár, az E-i fal NY-i része előtt pedig téglapadló maradványait tártuk fel. Az É-i falban három ülőfülke és egy fali kézmosómedence részlete maradt meg. Ez utóbbinak kifolyónyílása a fal túlsó, külső oldalán a kváderkővel együtt faragott „vízköpőben" végződött. 10 A padlószínt alatt egy támpilléres, sokszögzáródású, korábbi gótikus kápolna rész­lete került elő, első, felmenő falához tartozó kősorával (34. kép). Ennek a kápolná­nak NY-i fala és a sekrestye-kápolna középső támpillére között, a későgótikus kettőslépcső alatt egy csigalépcső íves maradványát tártuk fel (35. kép). (Lehet­séges, hogy ehhez a csigalépcsőhöz tartoztak a két későgótikus kápolna közti ajtó K-i oldala előtt talált lépcsőfokok (32. és 36. kép). Ez a csigalépcső egykor a kápolna emeletére, vagy padlásterébe vezetett. Hasonló megoldást ismerünk a pesti Belvárosi-templom DK-i kápolnája mellett, amelynek ajtaja a szentélyből nyílik és a kápolna emeletére vezet. A kápolna emeleti része a szentély felé nagy nyílással nyitott. 20 A sokszögzáródású kápolna a későgótikus É-i kápolna és a nagy négyszögletes pillér közti területen feltárt NY—K-i irányú falhoz csatlakozik csakúgy, mint az ÉK-i és az azt követő síigárkápolna előtt megtalált kápolna­falak (37. kép). Ez a NY — K-i irányú, К-felé ívesen hajló falmaradvány a sekrestye­kápolna támpilléreihez épült. EK-i későgótikus kápolna A padlószint alatt ebben a kápolnában is feltártunk egy korábbi, sokszög­záródású, támpilléres kápolnát. Ennek a korábbi gótikus kápolnának támpillérei pontosabban kirajzolódtak, mint az előzőekben említettek (38. kép), amelyeket a fagy erősen megrongált. A feltárt két gótikus kápolna mérete nem egyforma. Egymáshoz való viszonyuk sem teljesen tisztázott. E helyen ugyanis tömör fala­zatot találtunk, amelyből csak nehéz bontással szabadíthattuk ki a most megis­mert részleteket. A D-i falon belül egy mély gödröt tártunk fel (39. kép). 21 A későgótikus székesegyházbővítmény D-i részén az É-i kápolnák területén talált falmaradványoknak megfelelő részletek mutatkoznak. Ezeknek kutatásával azonban még nem haladtunk annyira előre 1966-ban, hogy arról beszámolhatnánk. Az azonban már világosan kirajzolódik előttünk, hogy a későgótikus székesegyház területén egy korábbi, eddig még történeti adatokból sem ismert székesegyház­bővítmény került elő. Az előkerült maradványok arra mutatnak, hogy az a jelen­tős méretű, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyházbővítmény a XIV. század 2—3. negyedében épült. Az építkezésre két pápai búcsú engedélyezése is utal. 22 A nagy építkezést II. Miklós (Dörögdi) indíthatta el, aki máshol is jelentős épületeket, templomokat emeltetett és Mihály (Széchenyi) püspök idejében feje­ződhetett be. Az egri középkori székesegyház építéstörténetébe ezt az új adatot beépítve, jelentős támpontot kapunk ahhoz, hogy az egész vár történetét, életét jobban megismerjük. A korábban és a most folyó kutatás során előkerült, eddig meg nem határozott kőfaragványok egy részének keltezése is lehetővé válik majd számunkra (40. kép). A későgótikus székesegyházbővítmény 1966. évi kutatásához tartozik még 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom