Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

23. kép. Az E-i torony NY-i oldala ÉK-i kápolna A Perényi-fal É-i irányba tartó bontása és a későgótikus székesegyházbővítmény ÉNY-i kápolnájának feltárása során előkerült a tatárjárás után épített ÉK-i sekrestye-kápolna K-i fala és ÉK-i belső szöglete (30—31. kép). A kápolna egyenesen záródó K-i falát gazdagon tagozott lábazatú támpillérek erősítették

15

. Ezek közül a D-i az É-i mellékszentély falához épült, az ÉK-i pedig a kápolna sarkát sugárirányban támasztotta. A K-i fal és a támpillérek lábazatán lévő tagozat azonos a hajó D-i falát a románkori és a tatárjárás után épült fal csatlakozási pontja közelében erősítő támpillér megfelelő részletével.

16 A sekrestyekápolna hosszát nem ismerjük, de nyugati fala valószínűleg a két világháború között itt feltárt gabonásverem vonalában húzódhatott, ahol az É-i hajófalat, a D-i oldalnak megfelelően, egy „támpillér" erősítette. E támpillér É-i oldalát nem találtuk meg, s így lehetséges, hogy az nem is támpillér, hanem a sekrestyekápolna NY-i falának maradványa. (A sekrestye-kápolnák а ХД1. század közepe táján jelennek meg hazánkban.)

17 Az ÉK-i, sekrestye-kápolna K-i falának és támpilléreinek feltárása már tulajdonképpen a magasabb szinten elhelyezkedő későgótikus székesegyházbővítmény ÉNY-i kápolnájának területén folyt. A székesegyház építéstörténete szempontjából fontos, új adatként jelentkező kápolna támpilléres K-i falán kívül egyéb értékes, eddig ismeretlen részletek is előkerültek a későgótikus É-i kápolnák területén (32. kép). ÉNY-i későgótikus kápolna A későgótikus székesegyházbővítmény a románkori szentélyek mögötti magasabb, a várhegy e részének K-felé emelkedő területén épült fel, s ÉNY-i sarka a tatárjárás után épült ÉK-i sekrestye-kápolna K-i falához támaszkodott.

1& 143