Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

les adat, egy hasonló időben készült ábrázolás és az említett szerkezeti részletek utalnak a XII. század közepe táján épült székesegyházak, esetleg apátsági templomok hasonló megoldású példái mellett.

5 A falpillértől NY-ra lévő románkori falcsonkhoz kapcsolódik a tatárjárás után épített, nagy kváderkövekből rakott hajófal (8 — 9. kép). A J. 1. sz. szelvényben az oltár alapozás előtt egy mély (kb. 2,5 m) sziklahasadékot tártunk fel, amelyet laza, meszes, köves törmelékréteg töltött ki. A sziklahasadék É-i oldalában egy beásást figyeltünk meg (10. kép). A sziklahasadéktól NY-ra két K — NY-i tájolású sírgödör oltár felé eső részletét találtuk meg a kőporos rétegbe süllyesztve. A sírgödrökben vázmaradványokat nem találtunk, azokat már a két világháboni közti feltárás idején felszedték. A szelvény É-i, főhajóba eső részében egy 1,40 m széles falalapozás beásását tártuk fel. Ez a К — NY-i irányú fal a Perényi-faltól indult és nyomait a J. 2. szelvény NY-i felében előkerült, közel hasonló vastagságú, É — D-i irányú falmaradványig követhettük (11. kép). Közben ehhez az alapozási árokhoz egy másik falmaradvány is csatlakozott a D-i románkori pillér vonalában. Ez a falmaradvány az épület egy osztófalához tartozhatott, amelynek csekély nyoma a pillér és a D-i románkori falpillér közti területen is mutatkozott a bolygatatlan kőporos rétegen talált habarcslenyomat formájában. A J. 2. szelvény középrészén feltárt E— D-i irányii fal NY-i oldala és a D-i hajófal közti szögletben egy ugyancsak K —NY-i tájolású, falazott sírt, ettől É-ra pedig egy másik, a kőporos rétegbe vágott sírt találtunk, amelyben a koponya az eredeti elhelyezésnek megfelelően feküdt. Ettől a sírtól É-ra egy beásást, majd amellett egy megközelítőleg négyszögletes alapozás, talán pillér maradványa került elő. E vonalban tovább, É-i irányban a szelvény 9. kép. A D-i románkori falpillér 136