Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása II.

épített diadalív alapozásának tartottunk. Az É-i oldalon lévő falmaradványhoz lépcső vezet fel a románkori falpillér mellett, amelyet ez évben bontottunk ki. Ennek alapján az alapozást inkább egy szószék maradványának tarthatjuk. E mögött azonban a szentély falában egy vegyes formájú és méretű kövekből rakott, a románkori szentélyfaltól egy függőleges vonalnál elváló falrészt figyeltünk meg és mértünk fel az elmúlt évben. E helyen lehetett eredetileg a diadalív. Az itt említett vegyes falazathoz a szentélyfal külső, É-i oldalán is csatlakozik egy a románkori szentélyhez képest másodlagos helyzetű maradvány. Ez a falmaradvány E-i irányban folytatódik és egyidősnek tartható az É-i mellékszentélyt később elzáró, nagy kváderkövekből rakott fallal, vagy még annál is későbbi (2. kép).

2 A szentély e szöglete fölött és mögött többféle falmaradvány került elő, s az egyikben egy résablak maradványát is megfigyeltük (3. kép).

3 E falmaradványok egy részével együtt felmértük a főszentély külső falának egy részletét, amely fontos román-kori részleteket őrzött meg (4. kép). Ma már csak e részleten vizsgálhatjuk a főszentély egykori külső építészeti tagozatait eredeti helyükön, a tagozott osztópárkányt, az arra lefutó félköríves faloszlopot. A főszentélyt és az É-i mellékszentélyt összekötő fal szögletében még megfigyelhető a sarokban egykor elhelyezkedő faloszlop csekély maradványa, s a felette lévő kyáderköveken az elpusztult részletek nyoma, vonala. E két faloszlop maradványából azt is megtudjuk, hogy azok egy méter távolságra helyezkedtek el egymástól a szentély külső falán, s a tető alatt bizonyára kis fejezettel és párkánynyal díszítették és zárták le a főszentélyt. (A másik falszakasz és párkány egy későbbi építkezés emlékét őrzi.) A Perényi-fal bontásával túljutottunk a románkori székesegyház külső, 2. kép. Az É-i mellékszentély NY-ról 133