Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
Dobó István ezt nem tudta megfizetni (az a valószínűbb, hogy nem akarta), erre Perényi a költség kétszeresében marasztalta el. 216 A Ruszkaiak falubirtokait 1417-ben Zsigmond új adománylevele nagyrészt felsorolja. Eszerint övék volt Ruszka, Bező, Radies, Dobrony, továbbá Komoróc fele Ungban és Pányok fele Abaujban. 217 Más forrásból bizonyos, hogy Zahar és a fél Rát is a tulajdonukban volt. 218 Pányok kivételével csak Ungban birtokosak. Dobronyt ugyanis kérésükre Zsigmond 1414-ben Beregtől Ung megyéhez csatolta. 21 " Azt gondolhatnók, hogy ezzel látványosan lemondtak Bereg megyei terjeszkedési igényükről. Pedig valószínűleg csupán a Palóciak nyomdokait követték, akik a többi között a Bereg megyei Ignéc és Csomonya falvakat is, amikor hozzájuk kerültek, Unghoz kebeleztették be 220 , s már jóval korábban is arra törekedtek, hogy birtokaik egy megyeszékhelyhez tartozzanak részben kényelmi szempontból, részben az utazási költségek miatt. így már 1400-ban Palóci Máté a Zemplén megyében fekvő Szolnok faluban birtokolt részét — a király beleegyezését megnyerve — Unghoz csatoltatta. 221 Az Ung megyei birtokviszonyok 1427. után úgy a Ruszkaiaknál, mint a Palóciaknál megváltoztak. A Bátor család fiúörökösök nélkül maradt, s a leánynegyedek révén megcsappant a birtokállomány; viszont a nagyobbik rész immár csak a Dobóék kezében összpontosult. 222 A Palóciaknál is nagyok voltak a változások. Lazarovics Istvánnal ill. Brankovics Györggyel, az unokaöccsével kötött egyezségek értelmében Zsigmond átengedte a szerb uraknak Zemplénben Tálya, Tokaj és Regéc várakat ill. uradalmakat. Beregben pedig Munkácsot (most nem is beszélve az Abauj és Szatmár megyei nagy birtokokról). 223 Ignéc és Csomonya is a munkácsi váruradalomhoz került. 224 Nem tudjuk, hogy a Palóciakat pontosabban hogyan kárpótolta Zsigmond. Bármennyire is fontosaknak tűnhettek a szerb fejedelemtől megszerzett déli végvárak (köztük Nándorfehérvár) 225 ; országbírójának és az esztergomi érseknek az érdekeit okvetlenül figyelembe kellett vennie. Ezért nemcsak időbeli összefüggést látunk Brankovics 1428 — 32. közötti ÉK-Magyarországon kapott hatalmas szerzeményei és a Palóciak 1429. évi sárospataki és sátoraljaújhelyi uradalmak birtokjogába való beiktatása között. 220 Úgy tűnik, hogy a Palóciak csak nyertek a birtokcseréken; lényegében nem volt kevesebb birtokuk a Zsigmond korszak végén, mint V. László korában. A XV. század közepén a Palóciaknak 87 falubirtoka és 7 mezővárosa volt, és 4 várban parancsoltak. 227 I. Lajos korában a Ruszkai családokkal együtt alig volt 30 falujuk. 228 II. A gazdasági keretek A ruszkai Dobó család falubirtokai közül Dobrony az egyetlen olyan település, amelyről a Zsigmond-korban viszonylag részletesebb adataink vannak. Hála a kisdobroni nemesekkel való pereskedéseiknek, nemcsak a falu fekvését, hanem a jellegét is megismerhettük. Amikor 1400-ban az országbíró parancsára Dobronyt felbecsülték 229 , abban 60 lakott beltelket és 4 lakatlant találtak. A falu temploma fából épült, egy toronnyal. Vízimalma is volt, mégpedig kétkerekű, alulcsapós. Dobrony határában mintegy 3 ekényi (450 királyi hold) 23 " szántóföld és 19 kaszás (19 hold) rét terült el. Hatalmas tölgyerdejét 6 ekényi (800 hold) nagyságúra becsülték. Végül még 5 halászló helyről is történt említés, vejszékről (Wez). Dobrony lakosságát minimálisan 300 főre becsülhetjük; egy telket egy háztartásnak számítva, és a történészeink körében általánosan használt ötös szorzószámmal élve. 231 Dobrony volt az egyik legnagyobb falu Ung—Berek vidékén, sőt ÉK-Magyarországon. Ung megye mezővárosai közül csak kettő múlta felül: Nagymihály (770) és Kapós (400). Bácskai Vera a mezővárosok átlagnépességét a XV. században 500 főben állapította meg. Táblázatában 92 mezőváros volt nagyobb lélekszámú és 68 kisebb, mint Dobrony, pedig adatai 25 —50 évvel későbbiek. 232 Szabó István szerint a falvak átlagos lélekszáma a XV. 30
