Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
Az 1440—1460-as évek huszita háborúi és az anarchikus esztendők rablásai talán nem érintették közvetlenül a ruszkai Dobók birtokait, de Giskra uralmának (ill. Talafus és Axamit kapitányainak) keleti határa a szomszédságukban, Zemplén megyében húzódott. 277 A Zemplén és Ung megyei nemesek egy része a huszitákkal tartott (A Kapi család, a Felcsebiek, és Tegenyei Gergely.). 278 A husziták szolgálatába állt Dobóék régi jószomszédja, Csicseri Ferenc fia Zsigmond is. Emlékeztetnénk arra, hogy Csicseri Zsigmond apja Dobó Domokos apjának és nagybátyjának prokurátorságot is vállalt, egymás ügyeit támogatták. A Csicserieknek a XV. század elejétől megrendült a megyében elért pozíciójuk. 4 falujukat zálogba adták a Palóciaknak 279 , s maga Csicseri Zsigmond Palóci György érsek szolgálatába szegődött 280 , mint Dobó István (II.). Csicseri Zsigmondot idősebb korában, tehát a husziták szolgálatába állása idején is mondhatni jó kapcsolatok fűzték a ruszkai Dobókhoz. Erre egy látszólag jelentéktelen esemény világít rá. 1445-ben Csicseri Zsigmondot Csicseri Oroz Péter, a rokona a saját udvarházában Csicseren megtámadta és megsebesítette (korábban is fosztogatott a házában). Ez ügyben Palóci László ajtónál lómesterhez és ungi főispánhoz, Palóci János (Máté nádor fia) ungi alispánhoz Csicseri Zsigmond érdekében négy tekintélyes nemes fordult (Веке György szolgabíró nevében): Jenkei Veres László, Eőri Dacho György, Dobó Domokos és Bajánházai Miklós. 281 Mindez akkor történt, amikor Csicseri Zsigmond a saját birtokain behajtott egyházi tizedet Giskra sógorának és tokaji kapitányának, Talafúsznak átadta. Hat évvel később 1451-ben már nem kellett a tizedeket messzire vinnie, hiszen a DK-i Zemplén központjában, Nagykövesd várában is ott voltak már a husziták.A csehek az áradások miatt Ung megyébe gyakran nem tudtak behatolni. A kitűnő helyismerettel rendelkező Csicseri Zsigmond vállalkozott rá, hogy a leleszi prépostság birtokain, amikor csak kell, beszedi számukra az adót. Csapatában csehek is szolgáltak, s Leleszen a gyújtogatástól sem riadt vissza. Csicseri végül odáig ment, hogy megtagadta atyáitól öröklött nevét és magát Pan Bradacsnak nevezte. 282 Amikor 1445-ben Dobó Domokos három társával Palóci János alispán előtt megjelent, valószínűleg már valamilyen megyei tisztséget viselt ember volt. Tanúbizonyságot tevő társai közül Jenkei Veres László már 1440-ben alispán volt, Eőri Dacho György pedig 1453-ban lett alispán. 283 Dobó Domokos 1460-ban nyerte el az alispáni tisztséget Palóci Antal főispán mellett. 284 Palóci János viszonylag hosszú Ung megyei főispánsága (1447—1457.) 283 is kedvezhetett a Dobó családnak; talán többet segített, mint a hűbérúr, Palóci László országbíró. Ebben az időben Dobóék újra megszerezték Ignécet és Csomonyát, Komoróc és Rát is nagyobbrészt az övék volt. 28 " Pedig egyáltalán nem voltak ezek könnyű, békés évek. Nemcsak a huszita fenyegetések, hanem a rokon Palóci Simon lovászmester hatalmaskodása^ 87 és Csaholi János munkácsi várnagy fosztogatásai 288 is állandó védelmi készültségre, éber őrködésre sarkalták. Dobó Domokos (II.) volt az első ruszkai nemes, akinek a feleségét név szerint ismerjük; Hetei Veronikát, aki Bereg megyei származású, de Szatmárban is birtokos jómódú köznemesi családból való 289 , Öccse, János, papnak ment, később Dobrony plébánosa. 290 Talán Veronika testvére volt Kallói János tekintélyes Szabolcs megyei nemes felesége, Margit. 291 Kallói János Szabolcs megye képviseletében tagja volt annak a bizottságnak, amely 1447-ben Budavárát átadta Hunyadi János kormányzónak. 292 Dobó Domokosról az utolsó okleveles adatunk 1467. évi keltezésű. 293 1469-ben már nem élt. Ez év augusztus 2-án Veronikát egy oklevél Dobó Domokos özvegyeként említi, s gyermekeit nem nevezi meg. 294 Mivel károk megfizetéséről van szó a Dobó birtokokkal kapcsolatosan, fiait feltétlenül bevették volna a periratba, ha nagykorúak. Ebből bízvást arra következtethetünk, hogy 1469-ben Dobó Domokos két fia, Imre és Domokos (III.) még nem érték el a nagykorúság alsó fokát. 295 Minthogy Dobó László fia Domokos (II.) már 1426-ban szerepel az okleveles anyagban (tehát ekkor a 14. életévét betöltötte), az összefüggésekből világos, hogy későn alapított családot. Jóval túl volt a negyvenen, amikor Imre fia megszüle3* 35
