Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
Lélekszámban Ruszka fejlődött talán a legkevesebbet, száz évvel korábbi nagyságrendjét tekintve. Alig volt 1427-ben az átlagosnál több adózó portája. Anakronisztikus lenne nagyszámú adómentes cselédséget feltételeznünk a nemesi ház körüli majorságban. A jobbágynépesség gyarapodását az uraság jelenléte úgy látszik ekkor nem mozdította elő törvényszerűen. Sőt, néhány Ung megyei nemesi család régi birtokközpontja kezd elnéptelenedni. A karcsvai nemesek névadó falujában 6 adózó portát írtak össze 1427-ben, Csicseren hetet. Holott a Csicseriek akkoriban itt vár építését tervezték. De hiába kaptak rá engedélyt, nem volt elegendő pénzük; a falut később maga a család is kezdte leépíteni; vámjogát is átkérték Vajánra. 206 C) Alberttől II. Lajosig /. A nagyszülők és a szülök küzdelmei Dobó László fia Domokos (II), az 1552. évi hős egri várvédő kapitány nagyapja, először 1426-ban tűnik fel az okleveles anyagban. 207 Dobó Domokosra atyjáéhoz hasonló sors várt; otthon maradt Ung megyében és gazdálkodott, míg nagybátyja István és fiai, elsősorban Dobó János, főurak szolgálatában katonáskodtak. Láttuk, hogy Dobó István az esztergomi érsek, Palóci György szolgálatába szegődött. Fia, Dobó János az érsek unokaöccsének, Palóci Imre fia Lászlónak volt a familiárisa. Az első adat erre 1454-ből való 2 " 8 » Palóci László ekkor már nyolc éve országbíró. 2 "" Nehéz megítélni, hogy ez a familiáris kapcsolat mennyiben volt önkéntes. A Dobó család Palóci Lászlótól nem sok jót várhatott. Miután Brankovics György Munkács várát és uradalmát 1440-ben elvesztette 270 , Ignécet és Csomonyát iparkodtak a ruszkai Dobók visszaszerezni maguknak. S Ulászlónál úgy látszik kérésük meghallgatásra talált. 1444-ben azonban Palóci László a két falut elfoglalta, úgyhogy tiltakozást jelentettek be, ruszkai Dobó Domokos és János, a jászói konventnél. 271 Palóci László ekkor már a ötödik éve viselte az ajtonállómesteri méltóságot, amely az udvari emberek között rangban a tárnokmester után következett. 272 Két év múlva országbíró lett, de a jog ösvényein sem támogatta a ruszkai Dobókat. 1449-ben Hunyadi János kormányzó Dobó István fia Jánosnak, jutalmul a törökök ellen vezetett hadjárataiban tanúsított vitézségéért, sebesüléseiért — Várdai Miklóssal együtt Csobaj, Tiszalök Szabolcs megyei és Mátyus Bereg megyei falvak területén birtokokat adományozott. 273 A beiktatásra azonban még 10 év múlva sem került sor, mivel a koronára szállt birtok elajándékozása ellen tiltakozó oldalági rokonság érdekeit messzemenően figyelembe vették. 274 S még azt gondolhatnók, hogy legalább jogi ügyletekben egy rokon országbíró szolgálatába való szegődés előnyöket hoz; bizony embere válogatja. Feltehetőleg 1552 után, Hunyadi kormányzósága után lett Dobó János Palóci László familiárisa. Nemcsak arról van szó, hogy egyszerre a Hunyadiakat és a Palóciakat nem lehetett szolgálni. Hunyadi János, aki Brankovics György birtokaiba ültette officialisait, a szerb despota bukása után ÉK-Magyarországon is nagybirtokos, a ruszkai Dobókkal közvetlen szomszédságban. Hunyadi közismerten V. László ellenes és az oligarchák közül a legélesebben Giskra-ellenes. Hunyadi Jánost és a Palóciakat Giskra huszita kapitányainak a foglalásai szinte egyformán érzékenyen érintették. De Palóci László, bár a csehek 1440-ben már beültek a sárospataki várba és uradalomba, az V. Lászlóhoz vezető kapcsolatok útján elvágni nem akarta, s ezért az Albert király fiát mindvégig támogató Giskrával kerülte az összeütközést. 276 Másként politizált, mint Hunyadi és nyilván familiárisaitól is elvárta, hogy hasonló magatartást tanúsítsanak. 34
