Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

Szabó János Győző ADATOK DOBÓ ISTVÁN ÉLETTÖRTÉNETÉHEZ A CSALÁDI KERETEK ÉS HAGYOMÁNYOK KIALAKULÁSA A XIII-XV. SZÁZADBAN A) A családfa és a környezet az utolsó Árpádok és az Anjouk uralma idején I. Fényes kezdetek Dobó István ősei Abaúj megyei nemesek voltak, öröklött jogon Pányok (Pánk) falut birtokolták. A szomszédos újvári vár népe 1266-ban igényt formált Pányokra, de az igazságszolgáltatásnál kiderült a tényállás.

1 A régebbi történetírás azzal számolt, hogy Dobó István elődei az ösfoglaló Tekele nemzetségből származtak,

2 sőt, szóba került a Zemplén megyében honos Kolcs nemzetség is;

3 ezeket a találgatásokat azonban semmiféle történeti adat vagy heraldikai érv sem támasztja alá. Györff

y György Abaúj megye XIII. századi birtokviszonyaiból arra következtetett, hogy a pányoki nemesek az újvári várnéphez tartoztak egykoron.

4 Legkésőbb a XIII. század első felében a család megszabadult a várjobbágyi kötelékektől és a köznemesi réteghez emelkedett. A családfa első név szerint ismert tagjáról, Gergelyről a nevén kívül semmit sem tudunk. Idősebbik fiáról, Jakabról viszont bőven maradtak ránk okleveles adatok. Jakabot már első feltűnésekor, 1263-ban (alig húszévesen) comesnek nevezi a királyi okirat, tehát atyja tekintélyes nemes lehetett. István ifjabb király kíséretéhez tartozott Jakab, 1263-ban a bulgáriai hadjáratban Vidin elfoglalásánál kitüntette magát, s ezért négy Ung megyei falut (Szenna, Rát, Nagycsepely, Radies*) kapott adományul, amelyek Ungvár uradalmának a részét képezték.

5 Jakab rezidenciája ekkor már Ung megyében lehetett, talán ispáni tisztségéből kifolyólag." Később IV. László is megjutalmazta 1276-ban az Ung megyei Bező várbirtokkal, amely Szenna keleti szomszédságában feküdt.

7 Még ugyenebben az évben megvásárolta az Ung megyei Csepelyt egy Chepan nevű várjobbágyuktól.

8 Úgy látszik az 1263. évi királyi adományba nem iktatták be, talán jogos ellentmondás történt.

9 Jakab híven szolgálta III. Endrét is. 1291-ben részt vett ausztria hadjáratában és Bécs alatt kitüntette magát. Ezért jutalmul újabb Ung megyei várföldet kapott 1298-ban: Ruszka falut.

10 1302-ben a Ruszka és Radies mellett elterülő Mátyócot vásárolta meg a karcsvai nemesektől.

11 Jakab a birtokszerzeményeit Péter testvérével közös tulajdonnak tekintette, s ezen a gazdag örökségen fiaik 1327-ben egyetértésben osztozkodtak.

12 Péter kisebbik fia, Máté a nagyhírű Palóci család őse, míg Jakab idősebbik fia Dobó

13 a Ruszkai Dobó családé.™ I. Károly uralkodásának a kezdeti szakaszában, a legválságosabb trónviszályok idején Jakab a vagyonát tovább nem növelte, sőt, néhány birtokba veszendőbe ment. Nem tudni, hogy a XIV. század első évtizedében Ruszkát hogyan vesztették el, valószínűleg a beiktatásra nem is került sor, mint korábban Csepely esetében. A királyi adományok sorsa, ellentétben a vásárlási ügyletekkel, általában kétségesebb volt, jó példa erre Bező falu esete is. Jakab hiába kapott 1276-ban Bezőre adománylevelet, határkérdések miatt 1287-ben is pereskednie kellett,

15 végül 1292-ben III. Endre új határjárási parancsa vetett végett a huzavonának; a beiktatásra tehát 16 év elteltével került sor.

16 Ruszkát illetőleg bármiként állt is a dolog, a tény az, hogy III. Endre adományát 13 év elmúltával, 1311-ben a pupsai nemesektől meg kellett vásárolniuk. A 170 márkás vásárt Dobó, Jakab idősebb fia ütötte nyélbe, apja, János testvére és a maga nevében.

17 2* 19