Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
nagyaként vette át 1419-ben a királyi titkos kancellária vezetését, amelyet külső emberre Zsigmond nem bízott volna. 168 Lemondása 1423-ban és Bereg megyei főispáni kinevezése 169 csak politikai manőver volt és nem bukás. Hiszen 1425-ben már országbíró 170 és ebből a méltóságból került a nádori székbe 1435-ben, amelyet 1437 januári haláláig betöltött. 171 Palóci Máté nagyszerű testvér volt. Imre öccsét magához vette diósgyőri várnagytársnak és 1419 után a titkos kancelláriába. 172 Azután, hogy Máté országbíró lett, Imre 1425 —26-ban egyedül, testvére nélkül viselte a diósgyőri várnagyság terhét 173 , majd 1427-ben Arad megyei főispán lett 174 , s ekkor ő is lemondott várnagyi tisztségéről. A cél talán a temesi főispánság vagy az erdélyi vajdai tisztség megszerzése lehetett. Imre azonban korán meghall. Utoljára 1430-ban történik róla említés az okleveles anyagban. 175 — György testvérük egyházi pályán indult és már 1401-ben szepesi prépost. 176 Erdélyi püspökké szentelése egyidőben történt Máté kancellári kinevezésével (1419). 177 György érdemeit, hűségét dicséri, hogy 5 évvel később esztergomi érsek lett 178 , s hogy 1430 — 34 között a kormányzótanács elnöke, sőt, 1434-ben a koronát is György őrizte és nádori funkciókat töltött be. 179 Máténak több fitestvére nem lévén, Hedvig húgáról kellett még gondoskodnia, másszóval országbáróhoz férjhezadnia. ,8 ° Hedvig első férje Perényi Miklós lovászmester volt. Perényi 1429 évi halála után a második férje Cudar János. 181 A birtokszomszédság szempontjából is a Perényiek rokonsága volt a fontosabb. Az Ónodi Cudar család ugyan Nagy Lajos idejében az országbárók közé emelkedett, de a Zsigmondkorban kicsöppentek a politikai hatalomból. 182 A XIV század végén Palóci Máté és Nagymihályi Albert a karrier kezdetén állt, életpályájuk a Ruszkai családok következő nemzedékére (és később) lehetett csak hatással. Közvetlenül Dobó Domokos mester halála után a Ruszkaiak családi politikája egyházi befolyás alatt állhatott. Jakab még életben maradt öt fia közül 1400-ban már ketten vállaltak egyházi szolgálatot; László turóci préposton kívül az 1386. óta birtokperekben gyakran szereplő István is szerzetes lett 183 . László prépost 1401-ben meghalt 184 , ezután Balázs is a bencések közé lépett. Bizony már nem fiatalon, hiszen ő is 1386. óta szerepel az okleveles anyagban és először 1406-ban találjuk a neve mellett a fráter szót. 185 Dobó Balázs 1411-ben bencés apát, a visegrádi Szent András kolostor élén állt 186 , s még 1417-ben is ugyanott viseli e tisztséget. 187 A világi társadalomban maradt két Dobó fiú közül az egyiket Lászlónak, a másikat Istvánnak nevezték, Dobó Jakabnak tehát két István és két László nevű fia volt. 188 A fiatalabbik István később az esztergomi érsek (Palóci György) katonai szolgálatában tűnik fel, 1424. és 1426. évi hadjáratban való részvételéről tudunk (valószínűleg mindkét esetben a törökök ellen). 189 Dobó Jakab egyetlen fia maradt csak mindvégig otthon, László II. Ő volt Dobó István hős egri kapitánynak a dédapja. 190 Dobó Balázs fráter befolyásos pozícióba került. A visegrádi monostor a királyi palota tőszomszédságában épült 191 , s közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. 192 A Szent András monostor apátjait Balázs uralma előtt is már többször felkérték pápai bíróként fontos döntésekben 193 , s a szentszéki megbízatások nyilvánvalóan a tekintélyüket emelték. Azt gondolhatnók, hogy Balázs apát a testvérei és unokaöccsei érdekében a királlyal jó viszonyban volt, igyekezett kedvében járni. De ennek éppen az ellenkezőjére találunk adatokat. Keltezésére nézve ugyanis Balázs apáthoz fűződik egy név nélkül ránkmaradt említés a visegrádi apát 1414. évi pápai megbízatásáról. A visegrádi monostor apátja ekkor pápai bíróként visszahelyezte az elmozdított váci káptalani prépostot tisztségébe és szembefordult Zsigmond óhajával, aki horvát származású királyi káplánját, Bogdánt támogatta e javadalomra és méltóságra. Balázs apát a hatáskörét túllépve Bogdánt egyházi átokkal is sújtotta. XXIII. János pápa látván Zsigmond szándékát, a konstanzi zsinat eredményessége érdekében is kerülni akarta a súrlódásokat és az ügyben új bíróként az esztergomi káptalan prépostját nevezte ki 1415. elején, aki azután Zsigmond tervei szerint cselekedett. 194 Balázs apát önálló egyházpolitikai lépése nemcsak Zsigmond, hanem bizalmas munkatársainak a nemtetszését is kiválthatta, közöttük Palóci Mátéét. Ez a körülmény aligha szól amellett, hogy Dobó Balázs frátert Palóci Máté támogatta volna a főpapi kinevezésénél. Viszont nem hallgatható el, hogy éppen Balázs apáttal kapcsolatos a ruszkai Dobók és a Palóciak közös származástudatát dokumentáló 1417. évi oklevél. 195 28
