Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Sugár István: Dobó István sírja és síremlékének története

A szarkofág-fedőlap Egerben való elhelyezése Pyrker érsek, Dobó síremléke elhelyezésére, Egerben „a várban levő Setét Kapu"-t jelölte ki, s az építkezés kivitelezésére ,,planum"-ot készíttetett. Az építési számadásokban „Dobó Sírja", „Pro Erectione Növi Sepulchri Doboiani in arcé Agriensi", „Capella Arcensis Doboianá" és „az Várbéli Dobó Kápolnája' megjelölések szerepelnek. Ekkor készítette el a ma is meglevő két dór oszlopot s felettük az ,,Architra"-t (architráv) Benkovics Mihály deméndi kőfaragó mester. A kőműves munkát pedig a jónevű Streimmelvöger Mihály „Maurer Pallir" vezeti, akit az akkor épült székesegyházhoz Hild József telepített Egerbe. — A síremlék részére alapzatot emeltek „.. .bey errichtete Grabstütte zum Aufbewahrung das aus Marmor ausgehaute Statues Dobó..."). „Zudem Stuffen und Einsaszung das Sarkofak" részben új kimunkált kőlapokat (neue gephlegten Blatten), részben pedig régieket hoztak a székesegyházi építkezésekről. — A Setét kapu boltozata alatti térséget a kazamaták felé téglafallal, a szabad tér felé pedig lándzsás, magas ajtós vaskerítéssel zárták el. A kőműves munkán 1833. novemberében és decemberében, 58 napon át dolgoztak.

76 A fennmaradt XIX. századi rajzok szerint, a síremlék oldalán egy régi szablyát, körülötte pedig a várban összegyűjtött régi ágyúgolyókat helyezték el.

77 Az így kialakított másodlagos tumba elé emléktáblát illesztettek, a következő belé vésett szöveggel : „Hazafiság és vitézség /Halhatatlan érdemének méltói Tekintetéből /Dobó István/ Eger vára hős védőjének /P.J.L.P.É.

78 által 1833. emelt/ És dobóruszkai sírjából nyert /Képével díszített emléke."™ A különleges becsű magyar történelmi ereklyét országszerte 1896-ban ismerték meg, amikor a Millenniumi Kiállításon, Budapesten bemutatták.™ A síremlék a század elejétől 1923-ig — sajnos! — rendkívül mostoha körülmények között volt. Nem volt gazdája! Sem a várbeli katonaság, sem pedig a város nem törődött vele. így történt azután meg az, hogy 1906-ban a síremlék „ismeretlen tettesek által nagy mértékben megcsonkíttatott." Egy 1907. évi polgármesteri szemle szerint: „A Dobó síremlék orra ismét le van törve, s az emlék bal lába feje ismét leválik a szoborról." A miskolci 10. honvédgyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoksága azt jelentette Eger városának, hogy a vasrácsos ajtót éjjel felfeszítették s így hatoltak be a vandál tettesek. A síremlék sorsa azonban még éveken át, még az első világháború után sem javult. 1920. nyarán így ír róla egy helyi lap: „Gondozatlan a Dobó-síremlék... A sírbolt ajtaja feltörve, a fekvő szobor alakja összetörve, megcsonkítva, köröskörül pedig szenny. A felgyülemlett porrétegről és sárcsomókról ítélve, már rég óta el lehet a sír hanyagolva.. ."

81 1923-ban ismét megrongálták a tumba fedőlapját. Ekkorra azonban a síremléket rejtő, eladdig körülzárt boltozatos üreg, már átjáró hellyé is vált, mert „a síremlék hátánál levő kazamatában a királyi kincstár tulajdonát képező ruhatárak és építési eszközök vannak elhelyezve." A támadt botrány nyomán, ekkor végre Dr. Simonyi Nándor városi tanácsnok vette kezébe a Dobó-sírkő hányatott ügyét. Lezárták nemcsak a kinti vasajtót, de a kazamaták felé emelt, — de ma már elbontott falon nyitott ajtón át való közlekedést is megszüntették a honvédségnek.

82 A meginduló várásatások kapcsán, az 1930-as években elbontották a hajdani „Dobó kápolna" hátsó falát, s megnyitják ezzel a Setét kapu és a kazamaták (kaszárnyatermek) felé való bejárást. De ugyanekkor a Pyrker-féle romantikus szarkofágot is megszüntették és a Dobó-síremlék fedőlapját a Setét kapu átjárásának hossztengelyébe állítják fel, minden cifraság nélküli téglából emelt alapzatra. 237