Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
70 Fügedi, 106. — Fügedi Erik megjegyzi, hogy a 1425 jún. 3-i kinevezési okmány ellenére egy május 9-i keltezésű oklevél is országbírónak nevezi és egy júl. 1-i említés az országbírói állás üresedéséről újabb ellentmondás. A téves kancelláriai keltezésekről ugyanő kitűnő példákat hoz (Fügedi, 5.). 171 Fügedi, 105. — Öccse, György érsek végezte Palócon a temetési szertartást. (Károlyi oklevéltár II. 190.) 172 Mályusz, 179., Fügedi, 68. — A diósgyőri várnagyság terheit 1411-ben már Imre is viselte, aki Abaúj m. ispánja ekkor (Hoki. 309. sz.). 1419-től valószínűleg inkább Palóci Imre vállára nehezedtek a várnagyság katonai feladatai; ebben a minősgébéen harcolt 1421-ben a prágai várnál (Sztáray II. 218.). Zsigmond alatt a titkos kancellárok poziciójára fényt vet az is, ahogy őket titulálják: magnificus, nagyságos cím addig csak a 13 országos méltóságot viselő (vagy egykor ilyen tisztségben levő) férfinek járt. (Fügedi, 2., 8 — 9.). Máté, több megye főispáni tisztét viselő, nagyhatalmú diósgyőri gróf, királyi tanácsos 1418-ban még nem számított országbárónak (Lukcsics I. 50. sz.). Viszont 1419-ben —amikor kancellár lett —már igen (Lukcsics 1. 387.). Ezért nevezi Palóci Imrét is az oklevél magnificusnak, s nem azért mert királyi bandérium vezére (Sztáray II. 218.) l ' a Dl. 71941. 174 Károlyi oklevéltár II. 108. — Wertner M., Turul 20 (1902) 193. 175 Palóci Imre és felesége számára ekkor engedélyezte a pápai udvar a hordozható oltár jogát és ezzel együtt az egyházi átokkal sújtott területeken is az istentisztelet tartását. (Lukcsics I. 1378. sz.). Az 1418-ban felterjesztett kérelem (Lukcsics I. 41. sz.) Palóci Imre részére nem nyert gyors elintézést. 176 Fügedi E., Tört. Szemle 8 (1965) 489. 177 Fraknói Vilmos szerint a pápai beleegyezés késett; Zsigmond a Konstanzban nyert főkegyúri jogait úgy érvényesítette, hogy a legmegbízhatóbb embereit nevezte ki. (Fraknói V., A magy. kir. főkegyúri jog Szt. Istvántól Mária Teréziáig, Bpest 1899, 115—116.) 178 Fügedi, Tört. Szemle i. h. 179 Engel, Chr., Geschichte des Ungarischen Reichs, Wien 1834, II. k. 330. Fügedi, 50. — György érsek címe ekkor: vicarius regni Hungáriáé ac iudex in causis in presentia palatinali (Sztáray II. 304.). — Holl Imre szemléletesen jellemzi György érsek pozícióját, amikor felemlíti, hogy Zsigmond a német lovagrend nagymesterétől kapott szarvserleget is az érseknek ajándékozta (Holl I., Bp. Rég. 18 (1958) 277. I. 18. jegyzete) 180 A család felemelkedésének ebben a szakaszában még létfontosságú volt az arisztokráciába való benősülés, hogy rangjukat ebben a körben vérségileg elismertessék és az országbárói méltóságot a családjukban hagyományossá tehessék. Miután a Palóciak nádort és érseket adtak az országnak, megengedhették azt a fényűzést, hogy Máté nádor papnak nevelt fia bécsi egyetemi tanulmányai ellenére se vigye többre a sátoraljaújhelyi plebánosságnál, — ahogy erre Fügedi Erik találóan rámutatott (Fügedi, 91). 181 Kállay U., Turul 21 (1903) 183. - Wertner M., Turul 9 (1891) 145. 182 Az Ónodi Cudar család egyik tagja Ulászló idején végre megint országos méltósághoz jutott, Cudar Simon pohárnokmester lett (Fügedi, 122). Perényi Miklós 1417-től 1429-ig volt lovászmester (Fügedi, 123.), 1421—22-ben a magyar hadsereg főparancsnoka (supremus marescallus regni Hungáriáé: Lukcsics I. 452). Fügedi Erik szerint a lovászmester Magyarországon is a király marsalljának a szerepét töltötte be (Fügedi, 19.), bár hadvezérsége gyakran nem igazolható; így Zsigmond legnagyobb hadjáratában, Nikápolynál Korogyi János lovászmester tevékenységéről mit sem tudunk. Perényi Miklós lovászmester a hasonnevű pohárnokmester, Szörényi bán fia volt és nem Perényi Péter székelyispáné, a későbbi országbíróé, mint azt Hóman Bálint bemutatta (Hóman, II. 400. táblázata). A nagyszámú bizonyító anyagból egy Hóman könyve megjelenése előtt publikált oklevélre is hivatkozhatunk: Lukcsics 1. 49. sz. — Perényi Miklós lovászmester apja és ennek testvére János Nikápolynál elesett (Zs. II. 6209. sz.). A másik nagybátyja, Perényi Imre átvészelte az ütközetet, pohárnokmester, majd titkos kancellár lett és e tisztséget haláláig (1418) viselte. (Lukcsics I. 64. sz., Fügedi, 33.). Hóman származást táblázata e tekintetben is téves, mivel Perényi Imre kancellárt Miklós szörényi bán unokatestvérének tünteti fel. — Miklós lovászmester apai nagyapja Perényi Péter, Zsigmond diósgyőri várnagya volt, korábban I. Lajos regéci várnagya, 1360 előtt pedig Drugeth Fülöp nádor özvegyének jószágkormányzója (Zichy III. 168.) Országbáró sohasem volt. Az általunk kézikönyvként használt remek monográfiájában Fügedi Erik előttünk érthetetlen okból István fia Perényi Péter regéci majd diósgyőri várnagyot azonosította Simon fia Perényi Péter macsói bán, székelyispán, zempléni, ungi, beregi majd máramarosi ispánnal, a későbbi országbíróval (Fügedi, 26, 88.). Igaz, a korábbi szakirodalomban bőven találunk itt hibát; már a Nagy Imre gondozásában kiadott Zichy oklevéltár névmutatóiban is Imre kancellár, mint Perényi Péter országbíró fia szerepel (282. 1.). Ezek szerint Perényi Péter még túl a kilencvenen is élt, 48
