Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

Szernyét és mindkét települést birtokaival együtt egy szlovákiai uraságnak (Michael dictus Pagan) adta cserébe Blatnica váráért.

1

"

0 Még ugyanebben az évben Dobrony határának egy részét is elkobozták a Ruszkaiaktól birság fejében és a Kisdobroni nemeseknek adták.

141 Domokos mester váratlan halálával a bajok özöne hullott a családra. Tanulságos a ruszkai Dobók XIV. század végi sorsát egybevetni a Nagymihályiakéval. Akkoriban az ő nagyreményű udvar emberük Nagymihályi János volt, 1396 után pedig Nagymihályi Albert. Nagymihályi János nagyobb vagyonnal és tekintéllyel indult, mint Dobó Domokos mester. Hiszen János apja György 1362 — 70 között Ung megye alispánja volt és János maga is apja után 6 évig töltötte be ezt a tisztséget.

142 De Nagymihályi János is Mária királynő lovagjaként tűnt fel az udvarnál 1389-ben

143 mint szolgálatai miatt a király kegyére méltó. 1390-ben Bereg megyében jelentős birtokadományt kapott; az egykori Borsava vár alatti mezővárost, Várit és közelében Kovászó falut vámjoggal. Az újabb királyi ajándék indokát ismerjük, Szerbiában Borics váránál kitüntetette magát.

144 1391-ben Nagymihályi János már ungi főispán.

145 De továbbra is távol élt pátriájától. 1391 évi oklevél szerint Zsigmond perhalasztást rendelt el, mert György fia János (de Nogmihal) udvari lovag királyi szolgálatban elfoglalt.

146 Egy 1392 évi oklevélből megtudjuk hogy Boszniában járt a horvát-szlavón lázadás ügyében, s nyilván balkáni szolgálatai fejében kapta meg 1393-ban Bereg mezővárost és Almás falut vámjoggal, továbbá a munkácsi várhoz tartozó erdők és legelők használati jogát.

147 A Beregszásztól keletre elterülő új birtoktest János mesternek nagy vagyont juttatott, aki a legjobb úton volt, hogy az országbárók rétegébe emelkedjen. Egy 1394-ből keltezett oklevél elárulja befolyásos helyzetét. Az ő közbenjárására kegyelmezett meg Zsigmond Garai János fia Miklósnak,

148 aki 1397-ben horvát bán, 1402-ben pedig az ország nádora lett,

149 és valószínűleg nem feledkezett volna el Nagymihályi Jánosról. De János mester 1396-ban a nikápolyi csatatéren maradt.

150 Már a halálát követő évben az ő vagyona is veszendőbe ment. Ugyanaz a Debrői család ügyeskedte ki magának a királytól az elhunyt Nagymihályi János szerzeményeit (Kovászó, Almás, Bereg)

151

, amely család Mezőkászonyt szerezte meg Dobóéktól. A Nagymihályiakat ez a veszteség azonban nem vetette oly mértékben vissza, mint a ruszkaiakat Domokos mester halála, mivel ekkor már többen is a király szolgálatában állottak.

152 A legnagyobb jövő közöttük Gergely fia Albertre várt, aki már 1392 körül a Balkánon harcolt

153 és Nikápolyból szerencsével hazatérve megkapta a Lacfiakkal tartó, hűtlenségbe esett László testvérének a birtokait.

154 1397 — 1402 között a Jeruzsálemi Szent János lovagrend tagjaként Temesben tűnik fel, ahol Ozorai Pipo főispán seregében harcolt, később mint az erdélyi hadak vezére Velence ellen és a Dalmát parton néhány vár visszafoglalásánál kitüntette magát.

155 Okleveles adatok szerint 1409-ben Szolnok megye főispánja, később Stibor egri püspök kíséretéhez tartozott.

156 További pályafutását is az egyházi és katonai-igazgatási szolgálat összefonódása jellemezte. Amikor Zsigmond 1414 karácsonyára Kostanzba megérkezett magyar kíséretével, Albert mint kiszemelt főpap vett részt a zsinaton, úgy szerepelt, mint a János lovagrend magyarországi rendtartományainak főnöke

157

, de a rodosi nagymester hozzájárulását 1417-ben kapta csak meg.

158 E tisztsége mellett 1419 — 1425 között dalmát-horvát bán.

159 Albert ebben a minőségében nemcsak Velence és a török ellen, hanem a husziták ellen is harcolt, és 1425 után is katonáskodott, mint főpap.

160 A Szt. János lovagrend magyar főnökségét jelentő vránai perjelséget 1434 évi haláláig vezette.

161 Vránát ugyan Velencétől nem tudta visszafoglalni, de rendbehozta a rendtartomány birtokügyeit.

162 S maga is gyarapodott szépen a vagyonban. Csanádi, Temes és Krassó megyékben nagy birtokhoz jutott.

163 Ung megyétől azért nem szakadt el. 1418-ban a kérésére állíttatott ki a király új adománylevelet számos Ung- és Zemplén megyei birtokra.

164 Albert korán megözvegyült és ez tette lehetővé, hogy egyházi tisztségre kinevezhették, de három fiának gondját viselte; a legidősebből papot nevelt, pozsegai prépost lett.

165 Nagymihályi Albert pályafutásával ezért foglalkoztunk ilyen részletesen, mivel a nagymúltú család egyetlen országbárójának a szereplése, karrierje sejthetöleg nagy hatással volt az Ung és Zemplén megyei köznemesekre. A

XV. századtól kezdve a végvári időkig a ruszkai Dobók törekvéseit az egyházi kapcsolatok ápolása és a hadi babérokon való gazdagodás vágya jellemezte. A Palóciak tüneményes felemelkedéséből alighanem csak a testvéri összetartás tanulsága ragadhatta meg őket; politikájukat követni nem tudták. A diplomáciai raffinéria a ruszkai Dobók számára szinte mindvégig idegen érvényesülési mód maradt. Palóci Máté már királyi apródként, politikai, diplomáciai megbízatásokat kapott

166 és élete végéig Zsigmond környezetében élt; első vidéki kormányzati tisztségei nem lazították meg az udvarral való szoros kapcsolatát.

167 Borsod és Heves megye főispánjaként, Diósgyőr vár27