Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
F. Ludányi Gabriella: Az egri Liceumi múzeum és képtár megalakulása
104. Képgyűjtemény (lyceum) 30 000,— 131. A lyceumban általa felállított régiségi múzeum fölszerelésére 523,16 Bartakovics érsek korszakában tehát létrejött az egri lyceumi múzeum megfelelő régészeti anyaggal, amelynek hozzávetőleges mennyiségét az 1891. évi leltárból állapíthatjuk meg. 23 Ez a régészeti anyag nem ásatás, hanem gyűjtés eredménye. Ugyanakkor iparművészeti tárgyakkal is bírt a múzeum, de néprajzi anyagnak nem találjuk nyomát. Létrejött kb. 100 darab képpel az Egri Képtár amely a múzeumnak más, a többi vidéki múzeumtól eltérő, új arculatot adott, s a gyűjtemény értékét és látogatottságát nagyban növelte. A képtár ha nem is élvonalbeli mesterektől, de igen színvonalas XVII. —XVIII. századi európai anyagot tartalmazott. Bartakovics a lyceumi múzeum fejlesztésére sokat áldozott, s halála után ez a fejlődés hosszú időre megakadt. Samassa érsek, Bartakovics utóda keveset foglalkozott a múzeummal, saját képtára, mely sok magyar mester alkotását tartalmazta, csak halála után, 1920-ban hagyatékként került a lyceumi gyűjteménybe. 20 év alatt alig néhány tárggyal gyarapodott a képtár állománya. Az 1891. évi leltár pontosan felsorolja ezeket. 24 A gyarapodásból igazán értékes egy Krackernek tulajdonított kép, mely a Máriát oktató Szt. Annát ábrázolja, és Ihász Gábor atyjának arcképe, mely Marastoni Jakab alkotásának bizonyult. A képtár jelentősen 1893-ban gyarapodott, Kovács Mihály festőművész hagyatékával. Kovács Mihályt sok szál fűzte Egerhez, az egri egyházmegye területén számos oltárképet festett, dolgozott Bartakovics érseknek, Tarkányi Béla egri kanonoknak, Samassa érsekkel is kapcsolatban volt. A hagyaték nem váratlan elhatározás eredménye volt.,,... pár év előtt nálam létekor személyesen nyilvánitá már ez iránti szándékát, melyet akkor részemről köszönettel vettem" — írta Samassa az özvegynek. 25 A hagyaték 103 darab képből állt, melyeket Kovács Mihály özvegye újonnan kereteztetett és saját költségén szállíttatott Egerbe. 26 A festmények 1893 márciusában érkeztek meg. Az érsek gondoskodott a képek szakszerű rendezéséről és azonnali kiállításáról. „Kovács Mihály-féle képek, Sajóssy Alajos Úr felvigyázása mellett és beosztása szerint elhelyeztettek betöltvén ezek a képek az újonnan készíttetett állványok három teljes lapját s a szemlélőnek oly élvezetet nyújtván, mely majd nem elragadónak mondható" — jelentette 1893 szeptember 12-én Vincze Alajos múzeumi őr. 27 Kovács Mihály a múlt század jelentős festője volt, ha nem is a legkiválóbbak közül való, a bécsi Kari Rahl-féle akadémikus stílus művelője. Műveivel a líceumi képtárban megjelent a magyar festészet. A lyceumi múzeum múlt századi történetét a folyamatos fejlődés, és egy-egy nagyobb hagyaték vagy ajándékozás határkövei jellemzik. Arról, hogy a gyűjteménybe Bartakovics halála után bármilyen tárgy vásárlás útján került volna, nem tudunk. A gyűjtemény kezelésével az érsekség által megbízott múzeumi gondnok és őr foglalkozott, tudományos feldolgozásra nem került sor. A líceumi múzeum látogatottságáról sincsenek adataink, csak egy későbbi újságcikkből következtethetünk rá : „Sokan fel is keresik s kivált búcsúk alkalmával a falusi nép is százszámra tolong a boltívek alatt" 28 A megye határain kívül a gyűjtemény a milleniumi kiállításon vívott ki elismerést, ahol 133 db tárggyal szerepelt. 29 A múzeum kiállítási nagy érmet nyert „azon történeti becsű emlékek bemutatásáért, melyekkel kiállításunk teljességéhez hozzájárult s annak fényét emelte". 30 Ezzel az érseki lyceum múzeuma XIX. századi történetét lezárhatjuk, megemlítve azt, hogy a képtár teljes kiegészülése Pánthy Endre nagyprépost európai és Samassa érsek magyar művészetet felölelő anyagával már századunkban következett be, és e gyűjtemények eredetének kutatása, valamint a múzeum további fejlődésének vizsgálata másik tanulmány feladata lesz. 71
