Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumi hálózat munkájáról 1971-ben
történész (Fodorné Ludányi Gabriella), egy restaurátor (Kiss Petemé), egy könyvtáros (Varró Katalin) főfoglalkozással és egy legújabbkoros történész (Dancza János), egy fényképész (dr. Szederkényi Györgyné) mellékfoglalkozásúként működött. Gyöngyösön: két természettudományi kutató (dr. Nagy Gyula, Varga András) főfoglalkozással és egy történész (Molnár József), egy természettudományi kutató (Jablonkay József) részfoglalkozással dolgozott. Hatvanban csak mellékfoglalkozású kutatók tevékenykedtek: egy igazgató (SzántóLóránt) és egy legújabbkoros történész (NémetiGábor). — Az egri múzeum kutatói általában megyei hatáskörben dolgoztak és a másik két múzeum működését saját szaktudományuk területén segítették. A restaurátor műhely elvileg mind a három múzeum igényét köteles kielégíteni, de 1971-ben a restaurátor gyermekgondozási segélyt élvezve, szabadságon volt, Csuhaj Zuzsa helyettesítette, s így egyetlen szakdolgozóval erre a feladatra a műhely nem tudott vállalkozni. A tudományos munkán belül a gyűjtemény gyarapítás fő területei a régészet, a néprajz, a természettudomány, a képzőművészet-iparművészet, a helytörténet-, munkásmozgalomtörténet és az irodalomtörténet voltak. A régészeti kutatómunkát az egri múzeum látta el, minthogy a hálózat három régésze itt volt alkalmazásban. A többi egység feladata a figyelő és jelentő szolgálat szervezése és közvetlen ellátása volt. Ebből következően a három régész viszonylag hosszú időt, összesen 250 munkanapot töltött a terepen, az alább következő munkák elvégzésére. Visontán az évek óta folyó leletmentés 1971-ben avarkori temető feltárásával folytatódott (dr. Nagy Árpád); a Palóc-kutatás keretében Kápolna község határában végeztek középkori faluhely meghatározást (dr. Nagy Árpád); Gyöngyöspatán befejezték az avar temető feltárását (Szabó János Győző); ugyancsak Gyöngyöspatán befejeződött a gótikus templom teljes régészeti feltárása, amit a műemléki helyreállító munka követ (Kovács Béla); Kál község határában, a legelőn befejeződött a honfoglaláskori temető feltárása (Szabó János Győző); Eger—Almár területén a középkori pálos-rendi kolostor maradványainak feltárása ugyancsak befejeződött (Kovács Béla); hitelesítő ásatás volt Tarnaszentmárián, a román templom mellett (Kovács Béla, dr. Nagy Árpád); leletmentő ásatás és tereprendezés folyt a gyöngyöspatai és a siroki várban (Kovács Béla); Füzesabonyban a bronzkori, koravaskori temető feltárása befejeződött (Szabó János Győző); Kompolton kisebb honfoglaláskori leletmentést végzett dr. Nagy Árpád; Ecséden szarmata temető és telep feltáráshoz próba ásatást végzett ugyancsak dr. Nagy Árpád; Feldehrön avarkori temető területén végzett leletmentést dr. Nagy Árpád; és végül Hatvanban bronzkori temető hitelesítésén és keltakori telep ásatásán dolgozott — Szántó Lóránt segítségével — Szabó János Győző. A megyei hálózat munkatársain kívül régészeti kutatómunkát folytatott még a megye területén az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából Kozák Károly is. Folytatta az 1958-ban megkezdett egri várfeltárásokat, nevezetesen befejezte a románkori székesegyház apszisa körül talált középkori temető feltárását; folytatta a Szép-bástyát környező terület kutatását; és feltárta a Gergely-bástyáról délre fekvő Árpád-kori település maradványait. A néprajzi gyűjtőmunkában a tárgyi- és a tematikus gyűjtés jobban elkülönül. A tárgyak gyűjtése főleg a kisnánai, mikófalvi falumúzeumok állandó kiállításához szükséges berendezés, továbbá a hatvani múzeum népművészeti kiállításához igényelt anyag beszerzésére irányult. Részben ez utóbbi célt szolgálta textiliák, viseleti darabok és konyhaeszközök gyűjtése Hatvanban, Boldogon, Nagykökényesen és Rózsaszentmártonban. A tárgyi gyűjtést nagyobb részben Schwalm Edit végezte. A néprajzi témagyűjtés jórészt a Palóc-kutatás céljainak megfelelően folyt. Ennek keretében az igazgató és a beosztott néprajz-szakos muzeológus folyamatosan szervezte a felderítő kérdőív elnevezésű alapkérdőív felgyűjtését. Ennek eredményeként 1971-ben mintegy 400 kitöltött kérdőív futott be, s az év végén még kb. 100 gyűjtése volt folyamatban. Az év 6
