Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

152 Találkozunk János apróddal egy 1398 évi oklevélben: Sztáray II. 10—11. Ezt a Jánost, mint „dilectum aule nostre iuvenem" Zsigmond Tiba vásárjogával javadalmazta. Egyik nagybátyja, István is elesett Nikápolynál. 153 Csak késői adománylevélből világlik ez ki: Sztáray II. 201., keltezése 1418 aug. 24. 154 Albertnak a nikápolyi csatában való részvételére a László testvérétől elvett birtokok adományleveléből lehet következtetni (Sztáray II. 201.). A „hű szolgálat" vonatkozhat ugyan korábbi cselekedetekre is. Viszont a már említésre került 1418 aug. 24-én kelt adománylevélben Marcali Miklós és Csáki Miklós akkori tetnesi ispánokkal a törökök elleni hadjáratban való részvételéről van szó, ez pedig a nevezettekkel csak Nikápolyra vonatkozhat. Reiszeg Edével ellentétben ezt a helyes álláspontot képviselte Farkasfalvi M. Ernő (i. m. 76 — 77.) 155 Sztáray II. 201. — Már 1397 — 1402 évek között johannita lovagként való szereplésére Temesben Fügedi Erikre hivatkozunk (Fügedi 40.), bár Fügedi e megállapításnál csak a Sztáray II. 201. oldalon közölt adatokra utalt, ahol pedig Albert johannita lovagrendi tagságáról ily korai időben nincs szó. 156 Fügedi, 40. 157 Reiszig, 341. - Fejér X/8 557-560. 158 Sztáray II. 176., 183-186. 159 Fejér X/6 244. - Fügedi, 112. 160 Sztáray II. 252-255. - Reiszig, 342. lfil Halála időpontjáról: Sztáray II. 297. 8. jegyzet.— Reiszig, 347. 182 Reiszig, 342-343. - Részletesebben: Reiszig (1925) 151-152. 163 Sztáray II. 260-264. 164 Sztáray II. 200-204. 165 Születési sorrendben János, László és György (Sztáray II. 170., 190.). Albert fia János pozsegai prépost említése 1432-ből: Sztáray II. 295. — Albert fő tartózkodási helye 1421 óta a Pozsega megyei Pekrecen volt: Reiszig (1925) 151. 166 Zs. II. 430. sz.: már 1400-ban Málé különleges királyi megbízatása következtében elfoglalt. 167 1405-ben borsodi alispán, mint „aule regie iuvenis" (Zs. II. 3968. sz.). 1408-tól verőcei főispán (Zs. II. 6280.). 1409-től borsodi (Zs. II. 6804.) és ugyanebben az évben még szabolcsi főispán is, de mint „aule nostre iuvenis" tevékenykedik (Zs. II. 6941. sz.). A két megyében egyszerre viselt főispáni tiszte udvari szolgálata mellett már sejtetni engedte, hogy hamarosan továbbiakkal is elhalmozzák. 1410-ben Hevesújvár megye főispánja (Zs. II. 7862., 7996. sz.), egyúttal borsodi is (Zs. II. 8009. sz.), és kinevezték Diósgyőr várnagyává (Zs. II. 7503. sz.). Közöttük a diósgyőri várnagyság volt a legnagyobb tisztesség, relációs jegyzetekben már csak így szerepel (Zs. II. 7509. sz.). 1412-ben Zsigmond tanácsosának is nevezik (Mályusz, 175.). Ez időtől tehát hivatalosan is a királyi tanács tagja — haláláig. 1415-ben szabolcsi főispán is újra (Zichy VI. 364.) és 1417-ben is Szabolcs és több megye (Borsod, Heves) főispánja a diósgyőri várnagysága mellett (Bánffy oklevéltár 371. sz.). 1418-ból van olyan adat, hogy Máté nemcsak „Diósgyőr grófja", hanem királyi tanácstag (Fügedi, 12.). A diósgyőri várnagyság annyira fontos volt a számára, hogy titkos kancellársága idején is megtartotta e tisztséget és csak országbírói kinevezésekor mondott le róla. Öccse továbbra is, még 1426-ban is Diósgyőr várnagya maradt (Dl. 71941) és csak 1427-ben, aradi főispáni kinevezésekor hagyta ott ezt a posztot; ekkor a vár teljhatalmi katonai parancsnoka Benedek Domokos lett (Fejér X/8 698.) Fügedi Erik Palóci Máté diósgyőri várnagysága idejének az 1415 — 1417 éveket jelölte meg és öccsével együtt az 1419—1424 közötti időt. (Fügedi, 68.) Talán arra célzott, hogy 1415 előtt Palóci Máténak időnként várnagytársai is voltak. Kizárt dolog, hogy Mályusz Elemér leközölt okleveles adatait 1410-ből és Fejér György által publikált oklevelet 1411-ből (Fejér X/5 121), amelyek Mátét Diósgyőr várnagyának nevezik, ne ismerte volna. Itt jegyezzük meg, hogy Diósgyőr Zsigmond-kori jogi helyzete kellően nem tisztázott. Azt a nézetet, hogy a „vár első koronás női birtokosa Zsigmond második felesége, Borbála volt" (Marjalaki Kiss Lajos, a Diósgyőri vár története, Miskolc 1954) Wenzel Gusztáv terjesztette el (Diósgyőr egykori történelmi jelentősége, Bpest 1873, 20.) és a mai napig szakkörökben is tartja magát. Pedig Mária királynő több oklevele (Zs. II. 2314, 2444, 2495. sz.), parancsai Diósgyőr várnagyainak nem hagyhatnak kétséget afelől, hogy Diósgyőr 1382 — 1395 között Mária királynő birtoka volt, apja, I. Lajos király jogán, amely Munkácson kívül a legjelentősebb. Váratlan halála után egy évvel, 1396-ban Zsigmond akadály nélkül átengedhette Munkácsot Koriatovics Tódor hercegnek, és Diósgyőr felől is szabadon rendelkezett. 168 Palóci Máté titkos kancellárságáról legrészletesebben: Mályusz, 179. — A Palóciak helyettese Csapi László lett, familiárisuk. Csapi később a király titkáraként tűnik fel (Mályusz. 182.) 169 Lehóczky, I. 253. 47