Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Németi Gábor: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt hatvani szervezete
vállalni a mezőgazdaságba, másrészt sokáig a Földmunkásszövetségtől várták a régen megígért földreform kiharcolását. 9 Az ellenforradalmi rendszer földreformja megszületett, de mint tudjuk, nem sok haszna lett belőle a föld után áhítozó szegényparasztoknak, kétlaki munkásoknak. Szó sem volt itt a nagybirtokrendszer felszámolásáról, csak jelentéktelen részét osztották szét a földbirtokoknak, azt is olyan magas megváltási ár mellett, amelynek kifizetése sokak számára elviselhetetlen volt, másrészt nem is elégítették ki minden igénylő kívánságát, csak azokét, akik úgymond rendelkeztek annyi szakértelemmel és felszereléssel, hogy életképesen tudjanak gazdálkodni. Ráadásul azt a kevés földet is olyan lassú ütemben osztották ki, hogy emiatt Juhász János kénytelen volt alázatos hangnemben bár, de sürgető levelet írni a földművelésügyi miniszternek. 10 . A kiábrándító földreform visszavettete a Földmunkásszövetséget. A tagok közül többen a munkások forradalmibb szakszervezeteiben kerestek lehetőséget. Ilyen szervezet pedig nem volt Hatvanban a húszas évek közepéig. Egyedül a szociáldemokrata pártnak volt lehetősége a munkások politikai harcának vezetésére, de ez a lehetőség is igen szűk korlátok közé volt szorítva. A szociáldemokrata párt, a munkásosztály korábban kizárólagos legális pártja szervezeti alapja lehetett volna a forradalmi mozgalomnak, ebben azonban megakadályozta az, hogy élén megalkuvó vezetők álltak, akik számára szinte mindennél fontosabb volt a legalitás, kínosan vigyáztak arra, hogy ne vonják magukra a kormány haragját. 11 Az illegalitásra kényszerített kommunista párt vezetőinek be kellett látni, hogy a közeljövőben nem várható sem a szociáldemokrata párt megtisztulása az opportunizmustól, sem a kommunista párt legalitásának kivívása, ezért határozták el egy kommunista vezetésű osztályharcos legális munkáspárt, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakítását. Magyarország haladó, forradalmi mozgalmainak szinte kizárólag Budapesten volt némi lehetősége. Nemcsak azért, mert az egymilliós nagyváros dzsungelje a legalkalmasabb volt a rejtőzésre a mozgalom résztvevőinek, hanem, mert itt élt a magyar munkásosztály legnagyobb hányada, valamint éppen az a rétege, amely a legforradalmibb volt: a nagyüzemi munkásság. Budapest a nemzetközi közvélemény figyelmének is legelsősorban volt homlokterében, és ez korlátozta a hatalom urait féktelen antidemokratikus intézkedéseiben. Ennek ellenére a forradalom körültekintő előkészítőinek nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy harcuk annál hamarabb vezethet sikerre, sőt csakis akkor lehet sikeres, ha a vidéket is bevonják a mozgalom táborába. A vidéki társadalom legszámottevőbb tömegét a parasztság alkotta, de bármilyen döntőfontosságú lett volna is, megnyerésére a mozgalom fejlődésének kezdeti szakaszában kevés lehetőség kínálkozott. A szegényparasztság szervezetlensége, politikai iskolázatlansága, csalódása a Magyar Tanácsköztársaság hibás parasztpolitikájában és az egyház befolyása volt ennek oka legfőképpen. Emellett a dolgozó parasztságot sújtotta leginkább a kormány terrorpolitikája. Nem maradt más lehetőség tehát csak a vidéki munkásság, amely a fővárosi munkásmozgalom támogatója lehetett. A vidék ipara a Horthy-korszakban kevésbé volt centralizálva. Megközelítően sem alakultak ki olyan iparvárosok, amelyek összevethetőek lehettek volna Budapesttel. A szétszóródott ipari üzemek jelentős hányadát nem is városokba, hanem falvakba telepítették. Ilyen iparral rendelkező község volt Hatvan is, amely Heves megye harmadik legnépesebb települése, de lakóinak száma a húszas években csak alig haladja meg a tizenötezret. Ennek ellenére itt talál támaszt Heves megyében szinte kizárólag a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Amikor a magyar kommunisták elhatározták, hogy kihasználják azt a viszályt, amely felborulással fenyegette a kormány és a szociáldemokrata vezetők titkos megegyezését, amikor elhatározták megkísérelni a legális forradalmi munkáspárt, az MSZMP megalakítását, 367
