Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

„Fáradság nélkül dolgozz! Ne írj, csak vázoljJ Sőt a kész, műben is legyen valami vázlatnak látSZÓ"\ WWW& .V:wW.'.!.\ V.V\v,\ \\ №" Ù\W vvwu ,--\\\X\w,\\ \; ',: ,..;.. •-... -. .. ..• 7 „Némelyik képnek szebb a vázlata, mint a kifestett készé. Sőt némelyik csakis azért és úgy szép, ha vázlat. A való élet történeteiben is vannak nagy szakadások, hát még a vázlatban !" „A rövidség haszna: könny ííség, világosság és hogy a képzeletnek játékteret nyit. .. Az olvasó nem érzi, hogy mi hiányzik, csak az író. Az olvasó azt látja, amit kap." „A gondolat, ahogy megszületik, meztelen. De leírom úgy. S utána más szavakba öltöztetem. Megkapom egyben a háttéri rezgést s a nagy perspektívát is, amelyben egy-egy szó világító reflektorként vet sugarat maga körül. így nyer a mű eleven életéi." „Csiszolásra, javításra idődet ne sajnáld. Gyöngy és gyémánt, ha csak egy borsónyi, többet ér, mint maga a korona, többet, mint egy ház." „A javítás is alkotás. Sok remekműre gondoljuk: jobb lett volna, ha azt a hibát javította volha meg a művész új munka helyett." „Rossz cím a jó művön olyan, mint elegáns emberen a rongyos kalap, vagy márványpalotán zsúp fedél.'" .-• • ; ;il • I fi jiVí4

;

j ••'•• lij !f) <!'.>!' ivjiob ; : '' " -i'i ' ••' : "

; >• í ; [Az V. számú mester füzetből REZGÉS: „Mindig az ellentéziseket keresd a rezgéssel kapcsolatban. Mi az érdekes? A rezgés. Mi kelt rezgést ? Az ellentézis." „A, harmadik, személy ű elbeszélésben az író izgalmai keltenek igzalmat az olvasóban. Már hát ha olyan író, amilyen az olvasó. Mert ahogy a gyermek izgalma (játéka, civakodása s más efféle) nem kelt bennünk is izgalmat, lia nem a mi gyermekünk, éppúgy az ordináré író rezgései sem keltenek bennünk rezgéseket." „A legjobb író az, akinek a műveire általános címül legjobban ráillene: extázisok." Az az érdekes, ami rezgést kelt bennem... Ezen a mérlegen megmérhető minden író. Melyik, milyen fokú műveltségnek, érettségnek, milyen terjedelemben érték a rezgést keltő hatásával. Melyik milyen nemű rezgéseket kelt? Értékek-e azok az ember (a társadalom) tökéletesítésében, nemesítésében. Jókai tehát csak azokban kelthet rezgést, akik a csodálatos iránt fogékonyak : gyermekek és gyermeklelkű nép, akik a fantáziájukkal gondolkodnak. Mikszáth: akik a diákcsínyek, anekdoták, tréfák nevetői. Szintén éretlen emberek. Herczeg szintén nem adhat általános emberi értékeket jukkerasszonyai és kaszinófigurái történeteiben. Tehát a nemzet lelki fejlődésére értéktelen. Nagy értékek azonban az olyan művek, amelyek minden korú, minden műveltségű emberben, minden időben általában azonos rezgést keltenek.." ,,Nagy érzések — hagy írók; kis érzések — kis írók; Semmilyen érzések — semmilyen írók." „Micsoda skála az apró rezgésektől a gigantikus méretű összeütközésekig, vihar-forgatagokig!" ' ' * "; j^' !„ ' . ' '.,* \ „A grandiózus téma nem a személyek nagyságán fordul', hanem, hogy nagy bennük a rezgés. Mint például Manon, Egyiptomi József, Poe Hollója." ,,A szív, ha csak egy rezdületre is nyílik meg, a végtelenség nyílik meg előttünk" лу „Az érzelmi kisnovella: elpocsékolt vers. Kalyiba márványból, juhkolomp aranyból, kapanyél „Az, egyes ízek értéke a szeizmográf-tábla szerint becsülendő meg" \ :

, .,, . ^. „Jung*S

tilling Maga élete rajza> csak apré bajok, s néha nagy bajok sorozata. Voltaképp az élete rezgéseit írja le. S azok nem elgyönyörködések rezgései, hanem fájdalmaké." „Az író a fantázia orgonistája. Az ő orgonája azonban az olvasó szívében muzsikál, s az író akkor művésze ennek a hangszernek, ha csak egy-egy billentyűt érint meg. Az ö orgonáján .akkordok és melódiák, ezen egy-egy. billentyű, megnyomásából keletkeznek. Mentül nagyobb művész, antul, kevesebb billentyű megnyomásával kelti elő a dallamokat, zenezsongásokat, rezgéseket." 347