Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

Ez az összeállítás általános tájékozódásra alkalmas. A három füzet terjedelmes anyagát csak további feldolgozás, a szövegek egybevetése után értékelhetjük. Gárdonyi számára a legfontosabb témakörök a karakter, a szeretet, a Biti, az extázis és a rezgés, volt. Megfigyelhető, hogy a IV. és V. füzetben gyakran azonos oldalakon találhatók az ugyanarra a témakörre vonatkozó bejegyzések. Ez részben megmagyarázza a sűrűn előforduló ismétléseket. A táblázatban aláhúztuk azokat a helyeket, ahol a kérdéses témakör alaposabb, meghatározásszerű taglalása található. A mesterfüzetek tartalmának bemutatására mindháromból idézünk néhány részletet. A III. számú mesterfüzetből OLVASMÁNY: ,,...A gyönyörködtető olvasmány gyönyörködtető élmény... Az olvasmány transzponálás. Ezért szeretjük a diadalmast, műveltet, nemest, szentet, eszest és érzünk az érzőkkel, szenvedőkkel, küzdökkel. Magunkat olvassuk a műben... A hős erői az én erőim. Küzdelmei, bűnei, izgalmai (az enyémek)." KINEK ÍRSZ? „Ha magadnak, akkor jó lesz a munkád" „A mesterember a publikumnak dolgozik, az író elsősorban magának a szükségletét elégíti ki az Írásával." „Amíg magadnak írtál szót, sort, mondatot, művet — az marad meg. Amit az ihlet szült. Mert az észmű hideg jöszforeszkálás, az ihlet pedig rezgés." ARS POETICA: „Az én irodalmi karakterem: gyermekkori e/gyönyörködéseim, érzékenységem, tréfálkozásom. . . az én színem nem a fekete. Esőben napsugár." „írói főgondolatom: keresem az emberben az angyalt." „Az emberek csak akkor látják, mennyi minden szép között élnek, ha az író megmutatja. . ." „Tendenciának nem szabad kilógnia a műből. A tanulságnak magától kell elöragyognia. Mihelyt tendenciózus valami, ellentmondást kelt és szinte utálatos. írd tehát, mintha csak a mese kedvéért írnád, meg magad sem tehetnél róla, ha véletlenül tanulságos. Ezt nevezi Pascal művészi becsületnek. . ." ,,. . .lehet szimpatikus hős a testileg rút is, vagy az alsórendű. Például Hugo Békája, Quasimodoja, Dosztojevszki Raszkolnyokiva szebb, mint Beniczkyné grófnőn és Herczeg jukkeraszszonyai, Jókai daliás hősei. A szenvedő rút a végtelenséggel kapcsol, a havannázó henye csak a dívánnyal. Maupassant Vak-ja értékesebb, mint a Notre Coeur regénye. A részvétben mélyebbek a rezgések, mint a csodálatban. . . " „Műved csak annyira érték, amennyi benne az új, amit előtted senki meg nem mondott, nem tanított, mert nem tudott. Új karakter, új érzés, új látás, stb. És még ezen túl is. A műved annyit ér, amennyi szeretet van benne valaki vagy valami iránt." „Esztétikám: a szép az, ami, ha csak egy percre is, kellemes rezgést kelt bennünk. Köznyelven: amit, ha csak egy percre is, szeretünk." „Ne dekoráld az életet, hanem világíts bele!" „Ha a mű örök, hibája is örök. Halál után nincs javítás, csak bírálat." „Prohászkát elfelejthetem, de Hugo Viktort nem, se Dickens alakjait.. . Amit elolvasok és elfelejtem, egyszer sem volt érdemes elolvasnom." „ Voltaképpen csak azt volna szabad (megírni), aminek az elhallgatásával veszítene az emberiség." „Nem szabad kiadnod olyan könyvet, ami az előbbiekhez képest esés" „A poéta Isten tolmácsa, aki megismerteti velünk az élet kincseit." „Az író nem színész. Mihelyt csináltság érzik a munkáján nem hisznek neki. Hugóban csinált az ellentézis, Bérangerben a refrén, Dickensben a perszonifiált mondások és érzelgős jelenetek. Jókai teljesen teátrális. A nyugatos poéták versein a csináltság és Arany versein is. A művészet: elrejteni a művészetet !" „Az író akkor jut legmagasabbra, ha az alsórendű emberben is éreztetni tudja az örök emberit. . " „Az igazi műalkotást az különbözteti meg a talmitól, hogy elfelejteni nem lehet. Véremmé vált, él bennem mind halálomig. .." 344