Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

A FELJEGYZÉSEK TARTALMA A részletes ismertetés elé egy összefoglaló táblázatot iktatunk a titkosírásos szövegek főbb adatairól: A feljegy/éscsoport Keltezése Terjedelme Keltezése (g. old.) Sorsz. Lelt sz. Megnevezés 1 71. 17. I Napló füzet 1915-1922 21 2 71. 6. 1. A természet kalendáriuma 1910 1922 22 3 71. 8. 1.71. 11. 1. „Jegyzeteim" (4 kis notesz) 1912-1915 7 4 71. 12. 1 Filozófiai jegyzetek 1915-1922 14 5 71. 7. 1 Proverbs 1910 1917 2 6 71. 5. 1 Alaktár 1910-1920 17 7 71. 13. 1 Dráma 1909-1916 11 8 71. 19. 1 3. sz. mesterfüzet 1917-1918 140 9 71. 14. 1 4. sz. mesterfüzet 1917-1921 139 10 71. 15. 1 5. sz. mesterfüzet 1921 1922 134 11 71. 16. 1 Mesterkönyv 1922 48 12 71. 18. 1 9. sz.jegyzetfüzet 1917-1919 (?) 6 13 45 tétel Borítékok, fedelek, táblázatok 1914-1922 29 14 166 tétel Cédulák, jegyzetek kéziraton 1912-1922 39 15 71. 21. 1 Főkönyv 1913 1921 250 16 1007 db Összesen : Egyiptomi szelet 1909 - 1918 (?) 250 1-16 1007 db Összesen : 1909-1922 1.129 Az ismertetés rendjét nem kizárólag a kelte/és időpontja alapján határoztuk meg, hanem a feljegyzéscsoport tartalmának érdekességét is mérlegeltük. Ezért vesszük előre a Napló-füzet, a Természet kalendáriuma és a Filozófiai jegyzetek című, időrendben készült és közvetlenül az író személyére, nézeteire vonatkozó szövegét. A Proverbs, az. Alaktár és a Dráma, de különösen a három Mesterfüzet és a Mesterkönyv az írói munka részleteit, a műhelytitkokat tartalmazza. A borítékok, a táblázatok, a cédulák és a kéziratokon talált jegyzetek vegyesen tartalmaznak egyes művekre és Gárdonyi életére vonatkozó adatokat. A Főkönyv és az Egyiptomi szeletek terjedelmes és egynemű anyaga 25000 szót tartalmazó szinonímagyűjtemény. Az egyes feljegyzésfajták keletkezési idejét a szövegekben előforduló keltezésekből állapíthatjuk meg. Mind a tizenhat csoportban található több kevesebb dátum. Leggyakrabban a Napló-füzetben, a Természet kalendáriumában és a pénzügyi elszámolásokat tartalmazó táblázatokon, például a III. Declinatio feliratún. Nincs keltezés az Egyiptomi szeletek elnevezésű szógyűjtemény kartoncsíkjain. Ahol nem találunk keltezést, ott az. írásmód fejlettségi foka igazíthat el. Gárdonyi a titkosírást használatának tizenhat évében továbbfejlesztette. Az elég gyakori keltezések lehetővé teszik a változtatás időpontjának megállapítását és ezzel elősegítik a szövegek keletkezési időpontjának tisztázását. A feljegyzéscsoportok közül a Természet kalendáriumát (néhány esetben Kalender der Natur-nak mondva), az. Alaktárat, a Drámát, a Mesterfüzetet, a Mesterkönyvet és az Egyiptomi szeleteket maga Gárdonyi nevezte el így. A Jegyzeteim és a Proverbs cím a szóbanlevő füzeteken olvasható folyóírásos szó. A többi csoport elnevezését az anyag feldolgozása során alakítottuk ki. 326