Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
Dobó Domokos 1386-ban mint Zsigmond király familiárisa tűnik fel a forrásanyagban. Első említésétől magisternek tisztelik. Már ekkor hűséges szolgálata jutalmául három falubirtokot kapott a királytól Bereg megyében; ekkor tehát már egy ideje Zsigmond kíséretéhez tartozhatott. Domokos mester megszerezte a Munkács vára uradalmából kihasított Szernye, Csomonya és Ignéc falvakat, Ignécen vámjogot is nyert. 119 Az adományt megerősítő oklevél 1387-ben elárulja, hogy Domokos elkísérte Zsigmond királyt Lengyelországba és Gomnec vára ostromakor kitüntette magát. 120 A szóbanforgó falvakat királynői birtoknak nevezték és Domokost a királynő lovagjának 121 Szernye, Csomonya és Ignéc Dobronnyal határos falvak. A ruszkai Dobók végre birtokaikkal kelet felé tovább terjeszkedhettek. Mégpedig úgy, hogy egész birtoktömböt hoztak létre, korábbi törekvéseiknek megfelelően. Különösen fontos volt Ignéc a fekvése miatt; hiszen a Munkácsról Ungvárba vezető út Sztára pataki átkelőhelyénél létesült. 122 Domokos lovag 1388-ban pallosjogot szerzett magának, édesapjának és unokatestvéreinek, Bátor János fiainak. 123 Erre a jogra csak tehetős és befolyásos köznemesek, nagybirtokosok törekedhettek; az uriszék nem kevés anyagi megterheléssel járt. 124 A XIV. század végén is még, mint jogtöbblet ez a nagybirtokosok kiváltsága. A főnemesi rétegnek a királyi tanácsban való részvétel, a várfenntartás joga, magánhadsereg létesítése mellett egyik ismertetőjele, amely hatáskört tekintve több fokozatból állt. Széleskörű bíráskodási joga csak az országbáróknak volt. 125 Domokos mester az összes birtokára megkapta ezt a jogot. Amikor 1389-ben a Szeretvai család számára kijárta, Zsigmond nekik csak Szeretvára, Borich és Temesvár birtokaira engedélyezte. 12 " Domokos mester udvari pozíciójára fényt vet, hogy egy évvel e fontos privilégium elnyerése után már ugyanilyen ügyben előadó lehetett a királyi adománylevélben. 127 Aligha tévedünk, ha Domokos mesterre ekkor úgy tekintünk, mint a király tanácsosára. Még 1388-ban történt, hogy Dobó Domokos 3000 arany forintot kölcsönzött Zsigmondnak, s ezért zálogba kapta tőle Kászonyt (Mezőkászonyt) 128 , Beregszász nyugati szomszédságában mezővárossá nőtt települést. A következő évben Zsigmond Rafajna falut (Szernye és Kászony között) adományozta Domokosnak. 129 Mezőkászony 1391-ben a tulajdonába került. 130 A Beregszász és Ungvár közötti főútvonalon tehát alig maradt terület, amely felett a Ruszkai családok nem rendelkeztek. Beregszásztól ÉNY-ra Bégányt és Zápszonyt, Dobrony és Ungvár között Gejőc, Császlóc és Kereknye falvakat kellett már csupán megszerezniük. De Gejőc és Császlóc a rokon Palóciak kezében volt. 131 A Palóciakkal ebben az időben csak a megyei élet keretében találkozunk. 1390-ben a Ruszkaiak a Palóciakkal szerződést kötöttek birtokhatáraiknak Ung és Bereg peremén elterülő részeire vonatkozólag, pontosabban Ignéc megszerzése miatt volt erre szükség. A Sztára patak birtok- és megyehatárt képezett akkoriban, s a két család megegyezett, hogy a folyócska mindkét oldalán, Ignéc és Dubróka falvaknál elterülő erdőket közösen használják. 132 Domokos mestert 1394-ben még említik 133 , 1395-ben viszont már nyilvánvalóan nem élt. Ekkor kérte el ugyanis a Debrői család Mezőkászonyt a királytól, és meg is kapta. Dobó László és István, az öccsei hiába tiltakoztak. 134 Úgy tűnik, mintha Domokos mester szerzeménye csak őt magát illette meg, amíg élt és családjára semmit nem örökíthetett. Perényi Péter székelyispán 1400-ban elkérte Zsigmondtól Ignécet és Csomonyát is. 135 Az Abauj megyei származású gazdag család egyik kitűnősége ekkor nemcsak a székelyispáni tisztséget viselte, hanem 1398 óta ungi főispán is volt (1412-ig) 130 , és 1398-ban egyúttal macsói bán is (Bebek Detrével együtt). 137 1401-ben pedig már Beregben is főispán. 138 A Perényi család Ung, Bereg és Máramaros megyékben levő birtokain sok volt az új bevándorló rutén és román; ezek a népcsoportok az egykor alig lakott terület gazdasági értékét megsokszorozták. 13 '* A Ruszkaiak első hivatalos kapcsolata a Perényiekkel tehát kellemetlenségekkel kezdődött. Egyébként Zsigmond 1400-ban a Debrőiektől is elvette Mezőkászonyt, Dobóéktól pedig 26
