Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Sugár István: Dobó István sírja és síremlékének története

férfiú jelenlétében a templom szentélye alatt levő üregből egy ólomkoporsót emeltek ki, amelyben különböző drágaságok találtattak... E hagyomány alapján valószínűnek kell tartanunk, hogy Dobó István hamvai a régi főoltár alatt nyugosznak."

34 — Lehetséges, hogy a régmúlt emberöltők során, a szentély padozata alól valóban kiemeltekegy fémkoporsót, de az semmiképpen sem rejthette magában Dobó István maradványait, hiszen az egri hős sírja fölött — mint majd látni fogjuk — egy tekintélyes nagyságú szarkofág állott, erre pedig a kicsiny szentély semmiképpen sem volt alkalmas, mivel oly mértékben zavarta volna az egyházi szertartás lebonyolítását. Egyébként ugyanerre a következtetésre jutott Kovács Béla régész is, említett helyszíni jelentésében.

35 Teljesség kedvéért meg kell még említenünk, hogy a kriptában végzett 1914-beli régészeti kutatás során észlelt feldúlt, zavaros állapot magyrázata az, hogy az üreget a XVIII. század utolján s a XIX. század elején ossariumnak használták. Kovács is ezt gyanítja.

3

" Valóban, — 1796-ban további építkezések folytak a templomon, kórust és tornyot emelve ott.

37 De véleményem szerint, a sírüreg feldúlt voltának alapvető oka abban rejlik, hogy Dobóruszka katolikus temploma is, a XVII. század során protestáns kézbe került. A kálvinisták azután, a kor vallási gyűlölködéssel teli indulataitól fűtve, valószínűleg, nem csupán a templombelsőt fosztották meg katolikus jellegű díszítéseitől, de a Dobó-szarkofágot is szétbontották, és a kriptában talált koporsókat, csontokat is szétszórták. Adatok tanúskodnak arról, hogy egész sor más helyen is ily módon jártak el a korábbi katolikus templomok új gazdái.

3S A SÍREMLÉK KÉSZÍTÉSI KÖRÜLMÉNYEI A Dobó sírja fölé emelt szarkofág tárgyalása kapcsán három alapvető kérdés merül fel: ki és mikor állíttatta s mikor készíttette azt. Két bizonyító adatunk van arra, hogy a síremlék a hű fiú, Ferenc rendelése nyomán készült. Az egyik a szarkofág egyik keskenyebb oldalán olvasható latin nyelvű felirat: „FRANCISCVS DOBÓ FILIVS H AERES HOC MONTIVMENTVM OP TI MO MERITO PVB LICO LVCTV STATVIT" (Magyar fordításban: Dobó Ferenc, a hős fia állította a megillető közgyászból ezt az emléket.) A másik, levéltári adat. Dobó Ferenc 1601. január 28-án Sárospatakon kelt végrendeletében úgy intézkedett, hogy saját és hitvese sírkőfedőlapján olyan rajzolatú címer készüljön, ,,az mint az én szegény atyámnak böcsületes emlékezetire az ruszkai szentegyházban csináltattam."™ A készítés időpontját — bevésett évszám szokásos híjján — pontosan nem ösmerjük, de azt a X VI. század utoljára tehetjük. Dr. Nagy Árpád, SLÏ egri Dobó István Vármúzeum régésze — aki bizonyos vonatkozásokban a Dobó-család sírköveivel foglalkozik, —kérésemre szives volt közölni, hogy az ő személyes véleménye szerint, Dobó István szarkofágja a XVI. század utolján készülhetett. A síremléket viszont a helyszínen tanulmányozó Csorna, 1887-ben úgy vélte, hogy annak „kora az 1575—80-ik évnél alig tehető későbbre.'

40 Nincs azonban kizárva, hogy Dobó Ferenc a ruszkai templomon végzett 1601. évi jelentős építkezése kapcsán, illetve körülbelül abban az időben készíttette el atyja szarkofágját. Az a gondolat sem vethető merőben el, hogy éppen atyja síremlékének méltóbb környezetbe való illesztése kapcsán történt a kis templom hajójának bővítése, átépítése. A sírkő mesterét — mint általában a legtöbb esetben — nem ösmerjük. De a dúsgazdag Dobó Ferenc ebbéli szemléletére és saját tapasztalatai alapján, a síremlék-készítés korabeli 230