Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Kozák Károly: Az egri várszékesegyház feltárása 1.
JEGYZET 1 A székesegyházat a két világháború közti időszakban Pataki Vidor irányítása alatt már feltárták. 1957-ben került a vár a Dobó István Vármúzeum kezelésébe. A feltárások akkor az Országos Műemléki Felügyelőség munkái keretében kezdődtek el. 2 Az egri megye régi székesegyháza az egri várban. Eger, 1865. Bartakovics-emlékkönyv. Újabb kiadása Ipolyi A. kisebb munkái IV. k. Bp. 1887. Az 1862. évi ásatásról a fenti munkában (78. I.) és az Egri Posta 1862, 36. számában számoltak be. A kutatást Henszlmann Imre kezdeményezte, s a munkát Gerster Károly és Benkó építészek irányították. 3 Pataki V., Az egri vár élete. Eger, 1934. (E munkában két alaprajz— igen kisméretű — már feltünteti a románkori és a későgótikus építkezés maradványait (1—2.). 4 Az itt közölt alaprajz lényegében megegyezik Csemegi József rekonstrukciójával, csak a periódusjelzések mások (4. kép). J Az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában és a Dobó István Vármúzeumban őrzik Hevesy Sándor építészmérnöknek az ásatás idején készített felméréseit (2. kép). fi Csemegi J., Az egri várszékesegyház jelentősége a XII. században. Arch. Ért. 1935. 217. és Fejezet az egri várszékesegyház történetéből. MMÉE Közi. 1935. 7 Csemegi József periódusjelzéses alaprajzát közölte Détshy Mihály ,,Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai" с munkájában (Művt. Ért. 1964. 1. sz. I. ábra). 8 A 6 — 7. és 10. sz. képeket a Dobó István Vármúzeumban, a 8 — 9. sz. képet az Országos Műemléki Felügyelőség Fotótárában őrzik. 9 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára. Ásatási dokumentáció: Az egri vár feltárása. 1965. 10 A 12. sz. kép jobb oldalán látszik a köves törmelékréteggel betömött régi kutatóárok, amelyet egy középkori, É—D-i irányú falmaradványba vágtak bele. 11 A temető és az ahhoz tartozó település előzményeit az Eger környékén talált honfoglaláskori és X. századi leletekben, temetőkben kereshetjük. 12 E rész teljes feltárását ez évben nem fejeztük be. 13 Ez a gótikus építkezés a XV. század II. felében történt, s a század végére lényegében be is fejeződött. A későgótikus szentélybővítményt részben ez a fal zárta el a románkori tértől. 14 Az É-i mellékszentély félköríves falához kívülről hozzáépített kápolna-sekrestye támpillérét már a korábbi, két világháború közti feltárás idején megtalálták. Ezt bizonyítják az akkor készített felmérések (4 — 5. kép). A falmaradványt azonban a felmérések a hajó É-i fala és a mellékszentély csatlakozási pontjaként, sarkaként értelmezték. 18 Kozák K., A román kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. Budapest, 1967. 111-133. lfi Feltehetően ezt a kézmosómedencét mérték fel és közölték Ipolyi Arnold említett tanulmányában (2. sz. jegyzet). 17 Az 1965. évi felmérési munkákban résztvett K. Kremnicsán Ilona. A rajzokat Kozák István, a fényképeket az ez évi ásatásról a szerző készítette. 18 A Perényi-fal bontásakor kerültek elő azok a tagozatok, amelyek a helyreállításkor műkő kváderek közbeiktatásával kerültek szerkezetileg megfelelő helyükre (pillér, falpillér, csavart díszű oszloptalp, párkány, stb.). 19 A főszentély és az É-i mellékszentély csatlakozása előtti első köralakú pillér alapozási gödrében talált levél alakú, fehérmárvány padlómozaik hossza 10 cm, szélessége 4 cm, vastagsága 1,8 — 2,6 cm. A négyzetalakú (fehér) oldalhossza kb. 3,5 cm. 20 A fényképfelvételeket az O. M. F. Fényképtárában őrzik. 21 E fegyverszertárt említi Evlia Cselebi török történetíró az egri várról szóló leírásában. A falak egy része látható a két világháború közti feltárás idején készített felvételeken is. 22 Csemegi József: i.m. 23 A várszékesegyház DNY-i sarkának közelében az ez évi feltárás során előkerült egy épület maradványa (49. kép S-S metszet). Ennek rendeltetését és építésének idejét az előkerült részletek alapján még nem határozhattuk meg. 24 Détshy M.-Kozák K., Eger vára. (A középkori székesegyház.) Heves Megye Műemlékei. II. Budapest, 1972. 77-159. 164
