Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Kovács Béla: Nagytálya középkori templomának feltárása
JEGYZETEK 1 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Bp. 1923. 2123. reg. 2 Uo. jegyzet. 3 Heves megyei Levéltár (= HmL) Mohács előtti oklevelek (= Me.) 1. sz. 4 HmL Me. 5. sz. 5 HmL Me. 795. sz. 6 HmL Me. 50 sz. 7 Az Egri Völgy történetére, lakóira vonatkozóan: Kovács Béla: Adatok az Egri Völgy középkori településtörténetéhez című, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1969. évi vándorgyűlésén elhangzott előadásának szövegét (in Dolgozatok Heves megye múltjából, Eger, 1970. 39-42. 1.) 8 HmL Me. 790. sz. 9 HmL Me. 789. sz. 10 Kovács i. m. 42. 1. — Az Egri Völgy középkori telepeseire vonatkozóan jó összefoglalás, bár egyes megállapításai revízióra szorulnak: Borchgrave, Emile: Essai historique sur les colonies Belges.. Bruxelles, 1871. с munkája. — Az Egri Völgy latinusainak kérdését tárgyalja Bárczi Géza: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez. Századok, 1937. 11 HmL Érseki gazdasági levéltár, Cl. 1. Liber 9. p. 49. Hasonlóképpen nevezi Almagyart egy 1786 után keletkezett, korábbi adatokat is vizsgáló összeírás, amely szerint ,,. . .Tallya mager quod subinde Almager, jam Allmagyar nuncupator.' 1 '' Uo. Cl. 1. 356. sz. fasc. NN. No. 842. — Álmagyar nevét András egri püspök 1275. évi oklevele említi először (HmL Me. 1. sz.) így érthetővé válik a fentebb említett XVIII. századi irat névmagyarázata is. 2 HmL Érseki gazdasági levéltár Cl. 1. Liber 9. p. 387. 13 81. 396/1938. III. b. BM rendelet. Andornak középkori neve Ugrafalva volt, majd a XIV. század elején tűnik fel az Andurnak elnevezés. Vö. : Heves megye műemlékei I. Bp. 1969. 482. 1. 14 Misz János: Nagytálya bortermelő parasztgazdaságai a XVI. században. Agrártörténeti Szemle 1962. 150-169. 1. 15 Misz i.m. 151. 1. - Lásd.: Monumenta Vaticana Hungáriáé 1/1. 204, 255. 323, 356, 372. pag. 16 HmL Érseki gazdasági levéltár Cl. 1. 342. sz. CC. 423, illetve HmL Me. 844. sz. 17 Uo. CC. 424. 18 Verancsics Antal összes munkái 8. kt. 70 — 71. 1. (Magyar Történelmi Emlékek XIX. kt. Bp. 1865.) 19 Uo. mint a 17. jegyzet, CC. 425. 20 Misz lm. 168. 1. 21 Uo. mint 17. jegyzet 358. sz. PP. 923. 22 Lásd 15. jegyzet. 23 Bártfai Szabó László kéziratos regesztagyűjteménye a gyöngyösi Mátra Múzeum Adattárában. Vö.: Веке: Történeti Bizottság másolatai; Codex supplicationum 1134. reg. 24 Uo. Vö. : MTA Fraknói másolatok II. csomó. 25 HmL térképei, Érs. 7. 2n A munka során adott tanácsaikat, segítségüket ezúton is köszönöm. — Ugyancsak itt köszönöm Nagy Árpád régész munkatársi segítségét, aki az ásatás egy részében segítségemre volt. 27 Vö.: Erdei Ferenc-Kovács Béla: A váraszói románkori templom feltárása és helyreállítása (in Az egri múzeum Évkönyve II. 1964. 212—218. 1. Csalog Zsolt a IX-XI. századi temetőknél hívja fel a figyelmet a sírok tájolásának ingadozására (Agrártörténeti Szemle 1967. 228. lap) és a közelmúlt hasonló szokására K. Kovács László kolozsvári megfigyeléseit idézi. 28 Bálint Alajos: A kaszaperi középkori templom és temető. Makó, 1938. munkájában szinte az azonosságig hasonló leleteket közöl. (Az öveket még a XV. században is használhatták.) 29 A nyitóárok mélyítésénél olyan ossariumgödröt vágtak át, amelyben teljesen rendszertelenül legalább 2 — 300 váz csontjai voltak. A többszörös átépítések alapozása és a templombelsőben történt temetkezések során nagyrészt a korai sírokat bolygatták meg. 30 Halaváts Gyula: Doborka vára és a Nagyszeben környéki templomerődök. Hadtörténelmi Közlemények 1915. 188. 1. — Entz Géza: Székely templomerődök (in Szépművészet, 1944. 4. sz. 120-126. 1.) 141
