Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumi hálózat munkájáról 1971-ben

Bakó Ferenc az év folyamán két tudományos előadást tartott: Telek és udvarformák Heves megyében (Eger, a Magyar Nyelvtudományi Társaság vándorgyűlésén); Település­tudományi és népi építészeti kutatások Észak-magyarországon (Kisgyőr, Borsod m., a TIT előadói konferenciáján). A múzeumi dolgozók ismeretterjesztő munkája, mint általában, három területen érvé­nyesült, kiállítások rendezésében, bemutatásában — előadásokban és irodalmi művekben. Amint beszámolónk első részeiben már említettük, a tervév folyamán több állandó ki­állítást rendeztek a hálózat munkatársai. A Bélapátfalván, Kisnánán, Mikófalván rendezett kiállítások mellett meg kell említeni azt az új kiállítási részt is, amit az egri vár egyik föld­alatti kaszárnya termében helyeztünk el. Kutatóink közül ebben a munkában Fodorné Ludányi Gabriella, dr. Nagy Árpád, Rozsnyói Márton, Schwalm Edit és Bakó Ferenc vettek részt, továbbá a miskolci múzeumtól dr. Bodgál Ferenc. Az állandó kiállítások mellett időszaki és vándorkiállítások rendezésére is sor került. Egerben: XV—XVIII. századi ötvös­művészet Heves megyében (rendező Héj Miklósné, Iparművészeti Múzeum); Trojan J.M. grafikus Ex libris kiállítása (rendező F. Ludányi Gabriella); Gárdonyi Géza titkosírása (rendező dr. Korompai János); Eger műemlék irodalma (rendező F. Ludányi Gabriella, a Megyei Könyvtárban és azzal együttműködve); Bútor kiállítás (F. Ludányi Gabriella, az Agria Bútorgyárral együttműködve). — Gyöngyösön: Vadászat fényképezőgéppel; Képek a Mátra természet világából (mindkettőt saját felvételeiből Adamik Miklós rendezte); a Gyöngyösi Járás régészeti emlékei (kamarakiállítás a Múzeumi Hónapban, rendező Szabó János). — Az eddigieken kívül dolgozóink közreműködtek a miskolci Matyó-palóc nép­művészet; és a balassagyarmati Nógrád megye a képzőművészetben с kiállítások megren­dezésében. A múzeumok korábban rendezett állandó kiállításait nagy tömeg tekintette meg ez évben is. Az egri vármúzeum látogatottsága elérte a 420 000 főt, a gyöngyösi múzeumé meg­közelítette a 40 000-et, a hatvani múzeum forgalma pedig a 10 000-et. A falusi kiállítóhelyek között a legtöbb látogatója volt a parádi népi műemlék és enteriőr kiállításnak (11 726), kevesebb a kisnánai romterületnek és a hevesi helytörténeti kiállításnak. A megye múzeumi kiállításait összesen 488 461 személy tekintette meg ebben az évben, ami több mint 800 000 forint bevételt eredményezett,— a szervezett iskolai csoportok számára és a szombati napokon általános ingyenes látogatás mellett. A múzeumok és kiállítóhelyek magas látogatottsága nemcsak az ott szolgálatot teljesítő teremőri személyzet számára jelent munkát, hanem a muzeológusoknak is, akik rendszeresen kiveszik részüket a kiállítások és azon túl is, az intézmények munkájának, eredményeinek bemutatásában. Gyakoriak a szakszerű bemutatást igénylő szakmai vendégek, de állandóan emelkedik egyrészt a külföldi látogatók, másrészt a munkás és termelőszövetkezeti dolgozók száma is. A bemutató személyzet kapacitásának növelése és a vezetés színvonalának emelése érdekében együttműködést alakítottunk ki a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetével, de a kísérletet nem kísérte a várt eredmény. Kutatóink, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, ebben az évben is számos isme­retterjesztő előadást tartottak. Sajátos feladat a területünkön levő több szakszervezeti üdülő vendégeinek tájékoztatása a megye, vagy a szűkebb táj történetéről, néprajzáról, művészeté­ről, természettudományi értékeiről, különlegességeiről ; de megvan az igény arra is, hogy tan­folyamok, továbbképzők tananyagában számoljunk be a múzeumi munka egy-egy részletéről. A legtöbb előadást, többnyire a TIT szervezésében, Szabó János Győző, dr. Nagy Gyula és Molnár József tartotta. A múzeumi hálózatnak két ismeretterjesztő jellegű, rendszeresen megjelenő kiadványa van. Az egyik az Egri Vár Híradója; a másik a Gyöngyösi Múzeum Füzetei. A tervévben mind a két kiadvány új számának megjelenését készítettük elő helytörténeti, illetve természet­9

Next

/
Oldalképek
Tartalom